Hazánkban a túlsúly és elhízás gyakorisága folyamatosan emelkedik, melyet leginkább az egyéni életmódbeli kockázati tényezők befolyásolnak.
A megfelelő táplálkozáshoz változatos, kiegyensúlyozott étrendre, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére, az élelmiszer-alapú ajánlások kidolgozására, a lakosság tájékoztatására és oktatására, valamint az egészséges élelmiszer-választék fejlesztésére és elérhetővé tételére van szükség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos stratégiát és ajánlást tett közzé az egészséges táplálkozás előmozdítása érdekében, kiemelt figyelmet fordítva az egészségtelen élelmiszerek reklámjának és az egészségtelen táplálkozás miatt kialakuló krónikus betegségek visszaszorítására.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá a túlzott sóbevitel és a magas vérnyomás szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, agyvérzés) közötti összefüggést, melynek hatására a WHO célul tűzte ki a sóbevitel csökkentését (a felnőttek ajánlott napi mennyisége 5 gramm). A magyar lakosság sóbevitele is jelentősen meghaladja az ajánlott napi mennyiség mértékét, így hazánk is csatlakozott a kezdeményezéshez. A „STOP SÓ!” Nemzeti Sócsökkentő Program feladatai közé tartozik az országos szintű helyzetértékelés, a jelentős sótartalmú élelmiszercsoportok meghatározása (például pékáruk, felvágottak, sajtok), a sócsökkentés mértékének megállapítása, az élelmiszeripar szereplői által önkéntesen vállalt reformuláció, a lakosság felvilágosítása, valamint az elért változások monitorozása és értékelése.
2016-ban Magyarország az Európai Unió Cukorcsökkentő Keretprogramjához is csatlakozott. A hazai program a „Stop Só!” Nemzeti Sócsökkentő Program mintájára az élelmiszer-ipari szereplőkkel való együttműködésben valósul meg, célul tűzve ki a hozzáadott cukor mennyiségének 10%-os csökkentését.
