A legtöbb vizsgálat során összefüggést találtak az omega-3 zsírsavak bevitele és a depresszió tüneteinek enyhülése között
Az omega-3 zsírsavak az úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (dokozahexaénsav) és az ALA (alfa-linolénsav) elsődleges forrásai a halak, a tengeri herkenytűk, valamint a lenmag, dió, stb.
Esszenciális zsírsavak, azaz a szervezetünk nem képes őket előállítani, táplálékkal tudjuk fedezni a napi szükségletet.
Számos klinikailag bizonyított jótékony hatásuk van, például erős gyulladáscsökkentők, részt vesznek a sejtmembránok felépítésében, kedvezően befolyásolják a vér koleszterinszintjét. Védenek az érelmeszesedés ellen, ezért protektív szerepük van a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében. A szem egészségéhez is hozzájárulnak, valamint a magzat agyi, idegrendszeri fejlődéséhez, idősek esetében pedig számos kutatás vizsgálta az omega-3 zsírsavak demenciát lassító hatását.
Kialakult egy általános pozitív kép az omega-3 zsírsavakról, és egyre többet kutatták a kapcsolatukat idegrendszeri, mentális betegségek, mint például a depresszió kapcsán. A legtöbb esetben összefüggést találtak az omega-3 zsírsavak bevitele és a depresszió tüneteinek enyhülése között, ugyanakkor a dózisok és a célcsoportok meglehetősen vegyesek voltak.
Idén márciusban jelent meg a The British Journal of Psychiatry-ban egy metaanalízis eredménye, amely átfogóan elemezte a depresszió és az omega-3 zsírsav szupplementáció (kiegészítés) kapcsolatát vizsgáló cikkeket, tanulmányokat. Összesen 31 publikációt néztek át, ami ebben az esetben összesen több, mint 40000 vizsgált alanyt jelentett. A végső következtetés az volt, hogy a hosszú szénláncú omega-3 zsírsav bevitelének nincs vagy csak nagyon minimális hatása van a depresszió tüneteire.
