Az epe műtét laparoszkóppal biztonságos és fájdalommentes

A hasüregben számos szervünk helyezkedik el, melyek működése összefügg, és akár anatómiai kapcsolatban is lehetnek egymással. Egy fájdalom, tünet fellépésekor az ember nem feltétlenül tudja, melyik szerve okozza a problémát. Ha a fájdalmak visszatérőek, krónikussá válnak, a páciens aggódni kezd, és szeretné kideríteni, mi is lehet a probléma háttere.

A vizsgálatok sokfélék, és néha még az orvosok sem jönnek rá azonnal, egyértelműen melyik szerv vagy szervek okozzák a tüneteket. A módszerek közül a tapintásos vizsgálatok képezik az alapját mindennek, és a beteg kikérdezése, az anamnézis felállítása. Ezután további vizsgálatok válhatnak szükségessé, melyek közül a legmodernebbek a képalkotó technikák. A röntgen, CT, MR, ultrahang mind-mind hasznos és elengedhetetlen a diagnózis felállításához.

Bizonyos esetekben ennél mélyebbre kell menni, és ehhez nyújt nagyszerű segítséget az endoszkóp, illetve a laparoszkópia. Az endoszkópos vizsgálatok alkalmasak betekintésre, de az orvosi eszköz belsejében műszerek is elhelyezhetők, így akár műtéti beavatkozások is végezhetők endoszkóp segítségével. Ez a laparoszkópia, amikor néhány apró vágást ejtenek csak az érintett területen és ott vezetik be az endoszkópos eszközöket.

Ezeknek a műtéteknek a nagy előnye, hogy nem marad szinte látható nyomuk, fájdalommentesek, gyorsak, gyorsabb a felépülés, és a legtöbbször nem igényelnek napokig tartó kórházban tartózkodást, befekvést.

Mi is az a laparoszkópos műtét?

Az endoszkópia az emésztőrendszert, a gyomor-bél traktust térképezi fel hatékonyan, úgy, hogy egy flexibilis (rugalmas), száloptikás eszközt, az endoszkópot végig vezetik a vizsgálni kívánt szakaszon. Az orvosi eszköz végén egy kisméretű kamera van, illetve száloptika biztosítja a fényt, így egy képernyőn látható minden, ami a páciens testében zajlik.

Feltérképezhető a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél nyálkahártyájának állapota, de akár a vastagbél is vizsgálható ezzel a módszerrel, sőt az endoszkópban bevezetett csipeszek segítségével polipok is eltávolíthatók.

Diagnosztikai célból bizonytalan eredetű panaszok és nőgyógyászati leletek, ismeretlen hátterű alhasi fájdalmak, meddőség okainak kiderítésére, méhen kívüli terhesség gyanúja, illetve egyéb nőgyógyászati megbetegedések, elváltozások esetén alkalmazzuk a laparoszkópiát.

Gyógyítható segítségével a mióma és a helyzeti rendellenességek, a petevezetékek és petefészkek egyes betegségei, az egyre gyakrabban észlelt és komoly alhasi panaszokat, illetve meddőséget okozó endometriózis  különböző megjelenési formái, bizonyos fejlődési rendellenességek, a gyulladások következtében kialakuló és meddőséget gyakran okozó összenövések valamint bizonyos típusú vizelettartási zavarok.

A laparoszkópia kiválóan alkalmas az epekő műtétek elvégzésére is.

A laparoszkópia menete 

Az endoszkópos vizsgálatokat és beavatkozásokat általános altatásos érzéstelenítéssel végezzük. Megkülönböztetünk "zárt” és "nyílt” laparoszkópiát.

A hasüregbe történő bejutás a bőrön ejtett, általában 3 vagy 4 apró nyíláson keresztül történik, amelyek leginkább a köldökben, illetve a has alsó részén kétoldalt kerülnek bemetszésre.

Zárt tükrözésnél először egy speciális tűvel szén-dioxidot (mintegy 3 litert) juttatunk be a hasüregbe, hogy később jobb áttekintést nyerhessünk, mivel így a belső szervek elválasztódnak egymástól. Ezt követően a kb. 1 cm-es köldöktáji bevágáson át megvilágított vezetőcsövön keresztül optikai műszert (laparoszkópot) vezetünk a hasüregbe.

Nyílt tükrözésnél először egy kisebb, 2-3 cm-es köldök alatti íves vágással felnyitjuk a hasfalat, és utána vezetjük be a csövön keresztül az optikai műszert (laparoszkópot), valamint a gázt. A nyílt eljárás mellett akkor döntünk, amikor korábbi hasműtét miatt köldök környéki összenövéseket várva nehéz behatolást feltételezünk.

Nőgyógyászati panaszoknál a tükrözés során gyakori, hogy a hüvelybemeneten keresztül egy járulékos műszert vezetünk a méhüregbe, mellyel a méh mozgatható, így jobb betekintést nyerhetünk a kismedencébe.

Amennyiben a tükrözés első lépéseként végzett hasi áttekintés eredménye további vizsgálatot vagy kezelést tesz szükségessé, akkor rendszerint az alhas oldalsó és középső részén további csöveket vezetünk a hasüregbe, melyeken át speciális műszereket (például kanülöket, tapintó rudakat, apró csipeszeket, fogókat és ollókat, illetve lézerszondát) juttatunk be. Ezek segítségével vehetünk szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz, vagy végezhetünk ugyanazon érzéstelenítés keretei között olyan beavatkozásokat, melyek egyébként újabb operációt igényelnének.

A laparoszkópos vizsgálatok időtartama 30-90 perc, de ha műtéti beavatkozásra is szükség van, akkor hosszabb időt is igénybe vehet.

Milyen epe problémáknál megoldás a laparoszkóp?

Az epe problémák közül elsődleges helyen áll az epekő képződés, de gondot jelenthet az epehólyag vagy az epeutak begyulladása is. Ha az epehólyagból nem tud ürülni a máj által termelt epe (például kövek hatására), és elzáródnak az epeutak, bekövetkezik az  epepangás. A pangó folyadék további problémákat vet fel, újabb gyulladások keletkeznek, hasnyálmirigy gyulladást eredményezhet, és ez a folyadék táptalaja lesz a különféle baktériumoknak, így a panaszok és tünetek krónikussá válnak. A begyulladt szervek mintegy gócként működve további szerveknél idézhetnek elő problémákat, a baktériumok szétszóródhatnak, ritka esetekben akár az epehólyag perforációja is végbemehet, ami életveszélyes állapotot jelenthet.

További epével kapcsolatos probléma az epehólyag daganat, az epeutak jóindulatú szűkülete, vagy az epeutak kövessége és elzáródása.

A felsorolt problémák diagnózisában, feltárásában és kezelésében is a laparoszkópos eljárás van segítségünkre.

Az epekő műtét laparoszkóppal rutin eljárás

Az epekő műtét laparoszkóppal egy tényleg rutin műtét, amikor is a sebész a négy kis bemetszésen át bevezeti az endoszkópot, illetve az abban lévő kamerát és sebészeti eszközöket. Ezt követően  eltávolítja az epehólyagot, és azzal együtt az epekövet is.

A máj felszínéhez kapcsolódó epehólyagot az endoszkópon bevezetett fogóeszköz, kés vagy lézer segítségével távolítják el. A műtét során ügyeli kell arra, hogy az ereket és epevezetékeket szorosan lekössék, mielőtt átvágnák őket.

Az epehólyag sebészi eltávolítását kolecisztektómiának nevezzük, és a korábban említett esetek indokolják, vagyis az epekövesség és az ezzel összefüggő epehólyag gyulladás.

Mint a legtöbb műtétet, a laparoszkópiát is megelőzi néhány rutin vizsgálat: a laborvizsgálat, vérvétel, EKG, mellkas röntgen, és konzultáció az altató orvossal.

A műtét előtti este már nem szabad enni, inni, bizonyos gyógyszereket nem lehet bevenni (az állandóan szedett gyógyszerekről mindig konzultálni kell előzetesen), és egy béltisztító oldatot is meg kell inni.

A laparoszkópos beavatkozás után leghamarabb 6 órával, de általában 24-48 órás megfigyelést követően lehet elhagyni a kórházat, mivel infúzió adására is sor kerülhet.

A műtét után hasmenés jelentkezhet, ritka esetben vérzés, epecsorgás, de általában semmilyen probléma nem lép fel.

Bár a műtétet követően kevés kellemetlenségre lehet számítani, érdemes egy kísérőt magunkkal hozni, aki hazakísér.

A kontrollra és varratszedésre a műtét után 1 héttel kerül sor.

A regenerálódási időszak kb. 1 hónap, addig javasolt kerülni a nehéz fizikai aktivitást, emeléseket, a forró ülőfürdőt, és a nemi élet gyakorlását. Az emésztést általában nem érinti a műtét, de érdemes fokozatosan, könnyű ételekkel visszazökkenni, hosszútávon pedig megelőzés céljából az epediétán is érdemes elgondolkodni.

Van kizáró oka az endoszkópos beavatkozásnak? 

Elég ritka, hogy valaki nem alkalmas a laparoszkópos műtétre, de néhány esetben mégsem javasolt, ezeknél a hagyományos sebészeti műtét a megoldás.

• Ilyen, ha valakinek már többször volt hasi műtétje, vagy az epekövek nemcsak a hólyagban, hanem az epeutakban is jelen vannak.
• Akkor sem javasolt az epekőműtét laparoszkóppal, ha különböző összenövéseket diagnosztizáltak a páciens hasüregében, mert akkor nem fújható fel szén-dioxiddal, és a szervek nem különülnek el a beavatkozáshoz.