Az antibiotikum-használat magyarázatot adhat az időseknél a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás számának növekedésére.
A kutatók szerint az idősebb felnőtteknél a környezeti tényezők fontosabbak, mint a genetika. A fiatalabbaknál az újonnan diagnosztizált Crohn-betegségek és fekélyes vastagbélgyulladás esetén általában jellemző a családi anamnézis. De ez nem így van az idősebb felnőtteknél.
Egy nemrégiben befejeződött tanulmány azt találta, hogy bármilyen antibiotikum-használat magasabb arányban járt gyulladásos bélbetegségekkel, és a kockázat jelentősen emelkedett minden egyes kúrával. Egy antibiotikumos kúra után a betegeknél 27 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak gyulladásos bélbetegséget, mint azoknál, akik nem szedtek antibiotikumot. Két kúra esetén a kockázat 55 százalékkal, három kúrával pedig 67 százalékkal nőtt. Négy tanfolyammal a kockázat 96 százalékkal nőtt; és öt vagy több esetnél az idősek több mint 236 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak új gyulladásos bélbetegséget, mint azok, akik nem kaptak antibiotikumot az előző öt évben.
A bélbetegség általában akkor került diagnosztizálásra, amikor egy-két évvel azelőtt antibiotikumot írtak fel. Az összefüggést minden típusú antibiotikum esetében kimutatták, kivéve a nitrofurantoint, amelyet általában húgyúti fertőzésekre írnak fel. A gyomor-bélrendszeri fertőzésekre általában felírt antibiotikumok okoztak leginkább gyulladásos bélbetegséget.
A kutatók szerint a több gyógyszerrel szemben rezisztens kórokozók kialakulásának megelőzése mellett a megfontolt antibiotikum-használat kulcsfontosságú a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében is.
Forrás: https://www.healthcarehygienemagazine.com/antibiotic-use-associated-with-inflammatory-bowel-disease-in-older-adults/
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
