A vérben bizonyos, a csonterősséget befolyásoló biomarkerekből hiányt találtak, másokból pedig magasabb szinteket mértek a vegán étrendet követők körében.
Az elmúlt évtizedben a növényi alapú táplálkozás egyre gyakoribbá vált a nyugati országok népességének körében. Mindezen diéták közül az állati alapú élelmiszerek fogyasztásnak teljes elhagyása, azaz a vegán életmód egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az elmúlt évtizedben egyre több ember fordult a vegán életmód felé, leggyakrabban a környezet és az állatok védelme miatt. Ezen felül egyre több kutatás támasztja alá a vegán diéta bizonyos krónikus betegségekkel szembeni pozitív hatásait. Azonban több kutatócsoport kapcsolatot vélt felfedezni a csontsűrűség csökkenése és a vegán étrend között.
Mivel a csontsűrűséget nagymértékben befolyásolják az élelmiszerfogyasztási szokások, ezért a vegánok között egyes élelmiszerfajták teljes mellőzése miatt bizonyos tápanyagokból hiány alakulhat ki. A vegán diéta ugyan közismerten biztosít a csontok egészségéhez, épségéhez szükséges K-vitamint és folsavat, de hiányos olyan esszenciális tápanyagokban, mint például a kalcium és a D-vitamin, illetve egyes hosszú láncú zsírsavak, B12-vitamin és bizonyos ásványi anyagok.
Egy nemzetközi együttműködés keretein belül svájci, norvég, illetve német egyetemek a berlini Élelmiszerbiztonsági Hatóság irányításával a vegán és a vegyes étrendet követő emberek csontjainak egészségét hasonlították össze. A tanulmány során olyan, a 30-60 éves korcsoportba tartozó embereket vizsgáltak, akik legalább egy éve nem fogyasztottak állati eredetű élelmiszert, nem voltak kórosan elhízva, illetve nem volt semmilyen ismert krónikus betegségük. A résztvevők nemét és korát figyelembe véve végül 36 húsfogyasztó es 36 vegán különböző csontegészséggel összefüggésbe hozható egészségi paramétereit vizsgálták meg.
Nem meglepő módon, a sarokcsont kvantitatív ultrahangvizsgálata (csontsűrűség mérésére alkalmas vizsgálati módszer) során a vegánoknál átlagosan alacsonyabb csontsűrűség értékeket mutattak ki. Ez a minta összhangban volt más kutatásokkal, ahol a csontok egészségének romlását, a csontsűrűség csökkenését figyelték meg a kizárólag növényi alapú étrendet követők körében. A csontsűrűség csökkenését okozhatja a D-vitamin hiánya is, viszont a biomarkerek vizsgálata során nem volt különbség a vegánok és húsevők értekei közt. Itt viszont meg kell említeni, hogy a kutatásban résztvevő vegánok fele fogyasztott D-vitamint valamilyen étrend-kiegészítő formájában, ami az értékek kiegyenlítődését okozhatta.
A csontegészség megőrzésében szerepet játszanak még a különféle B-vitaminok is, melyek közül a B12-vitamin bevitele gondot szokott jelenteni a vegán diétában. Azonban a vérből vett minták alapján nem láttak különbséget a B12-vitamin koncentrációjában a vegán es nem vegán életmódot követők között. Érdekes módon, a húsevők körében viszont sokkal magasabb volt az A-vitamin es a B2-vitamin koncentrációja, bár ez betudható a tápanyag beviteléből eredő különbségeknek.
Továbbá, a csont egészséghez nagyban hozzájáruló kalciumból a vegánok vizeletében mintegy 36%-kal kevesebb volt megtalálható. Mindezen eredmények ellenére, a vegán táplálkozásnak vannak olyan elemei is, amelyek hozzájárulnak a csontsűrűség növekedéséhez, illetve a törési hajlam csökkenéséhez. Ilyen a már említett folsav, illetve K-vitamin, amelyek a növényi alapú táplálkozás miatt sokkal nagyobb mértékben voltak jelen a húst nem fogyasztók szervezetében.
Fontos megjegyezni, hogy a különböző tápanyagok jelenléte közt komplex kapcsolatrendszer áll fenn a szervezetben és az egyes elemek önmagukban kiragadva nem adnak teljes képet az étrend egészségre gyakorolt hatásáról. Ahhoz, hogy jobban megértsük a növényi alapú táplálkozás hosszútávú előnyeit, további kutatások szükségesek.
Borítókép forrása: pexels.com
