Bár elsőre ijesztő lehet a látvány, néhány kisbaba fogakkal születik, aminek megvannak a biológiai okai.
A fogzás normális része a csecsemő fejlődésének az első életévben. A legtöbb babának az első foga 4 és 7 hónapos kor között bújik ki. Az első fogak, amelyek az ínyen átütnek, a középső metszőfogak, amelyek az elülső alsó részen helyezkednek el. Ez sok nyűggel jár a piciknek. Míg a legtöbb csecsemőnek az első foga születése után hónapokkal jelentkezik, néhány csecsemő egy vagy több foggal születik. Ezeket natális fogaknak nevezzük. A natális fogak viszonylag ritkák, minden 2000 születésből körülbelül egynél fordulnak elő. Senkinek nem kell aggódnia, ha bekövetkezik és nincs vele teendő sem, a fogak általában nem zavarják az etetést.
A natális fogak bizonyos esetekben rendellenességek miatt fejlődnek ki már magzati korban, ilyen a szájpad- vagy ajakhasadékkal küzdő csecsemők. Azok a babák, akik dentin (a fogképződést elősegítő meszes szövetek) szabálytalanságokkal születnek, jelennek meg ezek a fogacskák. A mögöttes ok lehet néhány ritka szindróma is.
Előfordulhat, hogy genetikailag öröklődik a hajlam. Tehát, ha volt már ilyen a családban, akkor nagyobb az esély rá, illetve a nők esetében gyakoribb. Néha magzatkori alultápláltság miatt is kialakulnak. A natális fogak általában az alsó középső fogak, de lehetnek a felsők is. Néha épp csak áttörik az ínyt, néha apró koronák láthatóak, és előfordul, hogy gyökereik is vannak. A csecsemőfogak speciális fajtái, mikor születéskor még nem látszódnak, de már az első 3 hónap alatt megjelennek, tehát a fogzás jóval korábban megindul.
A natális fogak minden esetben kivizsgálást kívánnak, hogy kizárják a komolyabb szindrómákat. Eltávolítani azonban csak akkor kell őket, ha gátolják az etetést, ha fulladás veszélye áll fenn, vagy az anya melle sérül drasztikusan tőlük. Egy röntgennel megállapítható a fogacskák állapota, és a gyökér nélküliek könnyen el is távolíthatóak.
