A lektinek olyan speciális fehérjék, melyek más fehérjéket és szénhidrátokat kötnek össze a szervezetünkben. A lektinek emésztési panaszokat okozhatnak.

A lektinek előfordulnak állati és növényi táplálékokban, de „veszélyesnek” ítélt fajtáik elsősorban a hüvelyes növényekhez (bab, borsó, szója, lencse) és a gabonákhoz köthetők. A lektin a gluténhez hasonló intoleranciát válthat ki az arra érzékenyeknél és ebből adódóan emésztési panaszok oka lehet. A lektinmentes étrend tehát azoknak javasolt, akik ilyesmivel küzdenek, de esetleg még nem tisztázott, hogy mi áll a háttérben.

lektin_dieta
Forrás: unsplash.com

A túlzott lektinbevitel azokat fenyegeti, akik szinte kizárólag növényi étrenden vannak, vagy, akik javarészt nyersen táplálkoznak, mert a lektin főzés hatására bomlik. Lektint tartalmazhatnak a tejtermékek is, az álgabonák, mint a quinoa, de van a padlizsánban, paradicsomban is. Vagyis sok lektin tartalmú étel egyébként fontos más összetevőket tartalmaz, ezért hiba lenne kizárni őket az étkezésből.

A lektinek feltételezett káros hatásai:

  • emésztési zavarok, emésztési érzékenység, felszívódási zavarok

  • puffadás, hasmenés

  • gyulladások

  • hányinger, hányás

Mivel a lektinek agyértelműen káros vagy toxikus szerepe nem tisztázott, nem érdemes erre alapozni az étkezést, de ha valakinek nem tisztázott okok állnak az emésztési gondjai hátterében, érdemes erre is gondolni. A lektinek főzés hatására bomlanak, tehát ha aggódunk a hüvelyesek lektintartalma miatt, akkor lassan és sokáig főzzük őket. Akinek jó az emésztése, változatosan táplálkozik, elég rostot is fogyaszt, annak egyáltalán nem kell tartania a lektinek hatásától.

Forrás: https://www.healthline.com/health/lectin-free-diet
Borítókép forrása: unsplash.com