A lektinek olyan speciális fehérjék, melyek más fehérjéket és szénhidrátokat kötnek össze a szervezetünkben. A lektinek emésztési panaszokat okozhatnak.
A lektinek előfordulnak állati és növényi táplálékokban, de „veszélyesnek” ítélt fajtáik elsősorban a hüvelyes növényekhez (bab, borsó, szója, lencse) és a gabonákhoz köthetők. A lektin a gluténhez hasonló intoleranciát válthat ki az arra érzékenyeknél és ebből adódóan emésztési panaszok oka lehet. A lektinmentes étrend tehát azoknak javasolt, akik ilyesmivel küzdenek, de esetleg még nem tisztázott, hogy mi áll a háttérben.
A túlzott lektinbevitel azokat fenyegeti, akik szinte kizárólag növényi étrenden vannak, vagy, akik javarészt nyersen táplálkoznak, mert a lektin főzés hatására bomlik. Lektint tartalmazhatnak a tejtermékek is, az álgabonák, mint a quinoa, de van a padlizsánban, paradicsomban is. Vagyis sok lektin tartalmú étel egyébként fontos más összetevőket tartalmaz, ezért hiba lenne kizárni őket az étkezésből.
A lektinek feltételezett káros hatásai:
-
emésztési zavarok, emésztési érzékenység, felszívódási zavarok
-
puffadás, hasmenés
-
gyulladások
-
hányinger, hányás
Mivel a lektinek agyértelműen káros vagy toxikus szerepe nem tisztázott, nem érdemes erre alapozni az étkezést, de ha valakinek nem tisztázott okok állnak az emésztési gondjai hátterében, érdemes erre is gondolni. A lektinek főzés hatására bomlanak, tehát ha aggódunk a hüvelyesek lektintartalma miatt, akkor lassan és sokáig főzzük őket. Akinek jó az emésztése, változatosan táplálkozik, elég rostot is fogyaszt, annak egyáltalán nem kell tartania a lektinek hatásától.
