Korábban kimutatták, hogy a szoptatás összefügg a petefészekrák elleni hosszú távú védelemmel, különösen a BRCA1 és BRCA2 mutációval rendelkező nők körében.
Egy nemrég megjelent vizsgálat célja az olyan tényezők figyelembevétele volt, mint a szoptatás gyakorisága és időtartama, valamint az egyéb reproduktív és hormonális expozíciók (például orális fogamzásgátló szedése).
A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a szoptatás erős, védő szerepet játszik a BRCA1 vagy BRCA2 mutációval rendelkező nőknél - a petefészekrák kockázata 23 százalékkal csökken -, amelyek látszólag függetlenek az orális fogamzásgátlók alkalmazásától is.
A szoptatás és az orális fogamzásgátlók védő hatása
A vizsgálatban 1650 petefészekrákban szenvedő nőt hasonlítottak össze 2702 egészséges nővel (kontrollcsoport). A vizsgálatban részt vevők körülbelül 80 százalékának volt BRCA1 mutációja, a többinek pedig BRCA2 mutációja.
A védőhatás a szoptatás időtartama alatt egy hónapról hét hónapra nőtt, majd kiegyenlítődött. A hatás a BRCA2 mutációval rendelkező nőknél erősebb volt a BRCA1 mutációhoz viszonyítva.
A 7 hónapos vagy annál hosszabb ideig tartó szoptatással biztosított védelem még erősebb volt azoknál a nőknél, akiknek anamnézisében szerepelt az orális fogamzásgátló szedése azokhoz képest, akiknél nem. A petefészekrák kockázata a legnagyobb mértékben (53%) csökkent azoknál a nőknél, akiknek anamnézisében mind a szoptatás, mind az orális fogamzásgátló szerepelt.
A védelem mechanizmusa
A védőhatás egyik lehetséges magyarázata az "ovulációs ciklus elméletéből" származik, miszerint minden ovulációs ciklus ismételt traumát okoz a petefészek hámjában, ami idővel növelheti a mutáció vagy gyulladás által okozott daganatos elváltozások lehetőségét. Így mind a szoptatás, mind az orális fogamzásgátlók csökkenthetik a petefészekrák kockázatát azáltal, hogy csökkentik e ciklusok számát.
Ebben a vizsgálatban azonban a petefészekrák kockázata nem csökkent tovább a szoptatás hét hónapja után, míg az orális fogamzásgátlók szedése tovább csökkentette a kockázatot. Ez arra utal, hogy a szoptatásnak és az orális fogamzásgátlóknak eltérő védelmi mechanizmusai lehetnek, melyek „feltárásához” további klinikai vizsgálatokra van szükség.
Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33010967/
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix