A nyájimmunitás csak magas oltási arány mellett érhető el, vagyis ha az embereket tömegesen oltják, a beoltottak immunitása lehetővé teszi a társadalom normalizálódását.
A nyájimmunitás csak magas oltási arány mellett érhető el, vagyis ha az embereket tömegesen immunizálják, a beoltottak immunitása lehetővé teszi a társadalom normalizálódását. A legtöbb szakértői becslés a küszöbértéket a lakosság 60-70 százalékos átoltottsági arányára tette, de amint a világjárvány a második évébe „lépett”, a gondolkodásmód változni kezdett. Az adatelemzések szerint a nyájimmunitás elérése valószínűtlennek tűnik olyan tényezők miatt, mint például az új vírusmutációk megjelenése és a gyermekek beoltásának hiánya.
Ez a változás tükrözi a járvány összetettségét és kihívásait, és nem szabad, hogy beárnyékolja azt a tényt, az oltás segít. De ahogy új változatok merülnek fel, és a fertőzésekkel szembeni immunitás potenciálisan csökken, a járvány hosszú távú kilátásai közé tartozik az, hogy a COVID-19 valószínűleg endémiás (szezonálisan visszatérő) betegséggé válik, hasonlóan az influenzához.
Mi lehet az oka annak, hogy nem érhető el a nyájimmunitás?
1) Nem világos, hogy az oltások megakadályozzák-e az átvitelt
A nyájimmunitás kulcsa az, hogy még akkor is, ha egy személy megfertőződik, a fertőzés fenntartásához túl kevés a fogékony gazdaszervezet, mert a beoltottak vagy a fertőzésen átesettek nem tudnak megfertőződni és terjeszteni a vírust. A COVID-19 elleni oltások rendkívül hatékonyan képesek megelőzni a betegség súlyos tüneteit, de még mindig nem világos, hogy megvédik-e az embereket a fertőzéstől vagy a vírus terjesztésétől.
2) Az oltások bevezetése egyenetlen
Egy tökéletesen összehangolt globális kampány megsemmisíthette volna a COVID-19-et, legalábbis elméletileg, de a valóságban nagyon valószínűtlen, hogy ez kivitelezhető legyen, mert az egyes országok között (és országokon belül is) hatalmas eltérések vannak.
A legtöbb országban az oltások eloszlása életkor szerint van meghatározva és elsőbbséget élveznek az idősebb emberek, akiknek a legnagyobb a halálozási kockázatuk. Az, hogy lesz-e és mikor engedélyezett vakcina a gyermekek számára, még nem ismert. Ha nem lehet oltani a gyermekeket, sokkal több felnőttet kell immunizálni a nyájimmunitásának elérése érdekében.
3) Az új mutációk megváltoztatják a nyájimmunitás egyenletét
A SARS-CoV-2 új változatai könnyebben terjednek és ellenállóbbak az oltásokkal szemben, emellett a nagyobb arányú immunitás mellett is újra és újra kialakul a járvány. További problémát jelent az, hogy az immunitás magasabb aránya szelektív nyomást eredményezhet, amely előnyben részesítené azokat a vírusmutációkat, amelyek képesek megfertőzni a már immunizált embereket.
4) Az immunitás nem tarthat örökké
A SARS-CoV-2-vel fertőzött embereknél bizonyos immunitás alakul ki a vírussal szemben, de úgy tűnik, hogy a fertőzéssel összefüggő immunitás idővel csökken, ezért ezt figyelembe kell venni a számítások során. És számolni kell azzal a ténnyel is, hogy az oltások nem 100 százalékban hatékonyak.
5) A vakcinák megváltoztathatják az emberi viselkedést
A probléma az, hogy minél többen oltatják be magukat, annál gyakoribb lesz a viselkedésbeli változás, például az emberek nem fogják betartani a járványügyi megelőző intézkedéseket, vagyis a maszk viselését, a távolságtartást és a rendszeres kézfertőtlenítést.
A szakértők szerint valószínűtlen, hogy teljesen megállítható a vírus terjedése, ezért gondolkodnunk kell azon, hogyan élhetnénk a vírussal. Lehet, hogy a betegség nem tűnik el egyhamar, de a jelentősége valószínűleg csökken.
