A COVID-19 világjárvány egyik legnagyobb rejtélye az, hogy egyesek miért betegszenek meg súlyosan, míg másoknál csak enyhe tünetek jelentkeznek.
A világ minden tájáról származó adatok összegyűjtése után a kutatók megállapították, hogy a válasz részben a genetikában rejlik. A több mint 20 országból származó tanulmányok áttekintése után a kutatók 13 olyan genetikai mintát tártak fel, amelyek szorosan összefüggenek a súlyos COVID-19 kialakulásának fokozott kockázatával.
A kutatócsoport csaknem 50 000 beteg genomszekvenálási adatait gyűjtötte össze. Valamennyi beteget kórházban láttak el az új koronavírus okozta fertőzés miatt, ezért súlyos betegségben szenvedőknek minősítették őket. A szakemberek egy mintát kerestek: bármilyen átfedést a genetikai variánsokban vagy a DNS mutációit, amelyeket a betegek hordoztak. Az volt a feltevés, hogy ha bizonyos mutációk csak azoknál vannak, akik kórházba kerültek, akkor ezek a változások valószínűleg hozzájárultak a fertőzés és a tünetek súlyosbodásához.
Az elemzés végén 13 mutáció tűnt ki, melyek nagy része az autoimmunitásban játszik szerepet. Más genetikai változatokat is találtak olyan génekben, amelyekről ismert, hogy szerepük van a tüdőbetegségre való hajlamban vagy az immunitásban. Az egyiket az ACE2 fehérjével rokon génben találták, a fő fehérjét, amelyet a SARS-CoV-2 megcéloz, hogy bejusson és megfertőzzen egy sejtet.
Bár a 13 változat mindegyike növelte a súlyos COVID-19 kockázatát, egyes változatok nagyobb kockázatnak teszik ki az egyéneket, mint mások. Nem minden betegnél volt meg minden mutáció, és az elemzés feltárta, hogy minél több változata volt egy személynek, annál nagyobb a súlyos betegség kockázata. Ezek az eredmények kortól és nemtől függetlenül konzisztensek maradtak.
Azonban nemcsak a genetika az egyetlen tényező, amely befolyásolja, hogy valakinél súlyosak-e a COVID-19 tünetei – a testsúly, az életkor és a dohányzási szokások szintén fokozzák a kockázatot.
