A fertőző betegségek vagy azok gyanúja esetén a népegészségügyi hatóságok dolgozóinak meghatározott feladataik vannak.
A fertőző betegségek és a járványok leküzdésére és megelőzésére vonatkozó helyi hatósági tevékenységet a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalok és kormányhivatalok végzik. A tevékenység irányítását, felügyeletét az országos tisztifőorvos látja el, aki megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a járványveszély megszüntetés érdekében szükségesek.
A népegészségügyi hatóságnak járványügyi vizsgálatot kell végeznie a fertőző betegség bejelentése vagy más módon történt értesülés alapján, valamint a hatósági intézkedést igénylő, sürgősséggel bejelentendő vagy kiemelt járványügyi jelentőségű fertőző betegség, illetve annak gyanúja, a fertőző betegségek halmozódása vagy szokatlanul súlyos formában jelentkező, ismeretlen kórokú, feltehetően fertőző betegség esetén. A vizsgálat során fel kell deríteni a fertőző forrást, a terjedés módját és a fertőző beteggel kapcsolatba került személyeket. Halmozódás, járvány esetén meg kell határozni a járvány kórokozóját, a fertőző forrást és a terjedési módot. A terjesztő tényezőt laboratóriumi és epidemiológiai statisztika módszerekkel kell meghatározni. A bejelentendő fertőző betegségek esetén a jogszabályban előírtaknak megfelelően a betegektől laboratóriumi vizsgálati mintát kell venni és laboratóriumba küldeni. A fertőzőképesség megállapításához szükséges, járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni. A hatóság a kórokozó hordozás megállapítása, a járványügyi intézkedések elrendelése, majd a fertőzőképesség megszűntével a korlátozó intézkedések feloldása céljából a fertőző beteggel vagy fertőzöttekkel érintkezésbe került személyek szűrővizsgálatát rendelheti el.
A népegészségügyi hatóság a jogszabályban meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezésbe került és feltehetően a betegség lappangási idejében lévő személyt járványügyi megfigyelés alá helyezi. A járványügyi megfigyelés alatt a személy mozgásában korlátozható és eltiltható a gyermekközösségek látogatásától, ahol nagyszámú fertőzés előidézésre van lehetőség. A járványügyi zárlat a járványügyi megfigyelés szigorított formája, amely kijelölt helyen, szigorúan elkülönítetten, orvosi megfigyeléssel történik. A kórokozó-hordozó, aki szervezetében meghatározott fertőző betegség kórokozóját hordozza és üríti tünetek nélkül, a fertőzőképesség időtartamára járványügyi ellenőrzés alá helyezhető, valamint a fertőzés terjedését megakadályozó intézkedések és higiénés rendszabályok betartására, rendszeres orvosi és mikrobiológiai vizsgálaton való részvételre kell kötelezni.
Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások célja a fertőző beteggel érintkezésbe kerültek védelmének kialakítása. A védőoltásban részesítendők körét a járványügyi vizsgálat során feltárt adatok alapján határozzák meg. Az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés, a kemoprofilaxis célja - hasonlóan a megbetegedési veszély esetén adandó védőoltásokhoz - a fertőző beteggel érintkezésbe kerültek védelme. A védőoltásokat és a kemoprofilaktikus gyógyszereket a népegészségügyi hatóság térítésmentesen biztosítja az érintettek számára.
Járványveszély vagy járvány esetén a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatal a bölcsődék, óvodák, általános iskolák, bentlakásos gyermekintézmények, a népegészségügyi feladatkörben eljáró kormányhivatal a középfokú oktatási intézmények, szakmunkástanuló intézetek, iskolák, tanműhelyek, nevelőotthonok, nevelőintézetek, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, az országos tisztifőorvos pedig a felsőfokú oktatási intézmények, valamint az egyetemi, főiskolai diákotthonok működésének felfüggesztését rendelheti el.
