Ezen a békés világnapon világszerte felhívják a lakosság figyelmét leprára, beleértve a betegség egyéni és társadalmi következményére, valamint a betegek személyiségi jogaira.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint naponta körülbelül 600 embernél diagnosztizálják a leprát és kezdik meg a kezelést. Becslések szerint azonban még milliók maradnak diagnosztizálatlanul, egy olyan betegségben szenvedve, amelyet sokan már kihaltnak tartanak. Riskóné Fazekas Mártát, a Lepramisszió – Magyarország igazgatóját kérdeztük a betegséggel kapcsolatban.
Valóban ilyen gyakori betegség a lepra?
Sajnos igen. Bár a lepra ma már könnyen gyógyítható és teljesen megelőzhető lenne, mégis minden második percre jut a Földön egy lepradiagnózis, közülük pedig minden ötödik egy gyermek. Jóval több azonban azoknak a száma, akiket soha nem diagnosztizálnak, és talán hosszú éveket is leélnek az elhanyagolt fertőzés következményeivel. Pedig elő sem volna már szabad fordulnia leprának a Földön!
Forrás: Riskóné Fazekas Márta
Mi okozza ezt a betegséget?
A betegég oka gyakorlatilag a rendkívüli szegénység, az egészséges táplálkozás és a tiszta ivóvíz hiánya, valamint az egyéni érzékenység. Érdekes tény, hogy az emberiség 95 százaléka immunis a kórokozóra, a Mycobacterium leprae-re. Ha az okokat megszüntetnénk, a betegség „magától” eltűnne. Kiváló példák erre a civilizált országok, ahol gyakorlatilag évszázadok óta nem fordul elő a lepra. Aktuálisan Dél-Korea a legjobb példa a lepra megszüntetésének természetes útjára. Abban az országban, ahol még pár évtizede is nagy számban éltek leprabetegek, az életszínvonal emelkedése szabályosan „elkergette” a kórokozót.
Melyek a betegség jellemző tünetei?
A kizárólag csak az emberi szervezetben megtelepedő kórokozó általában nagyon hosszan, akár 20 évig is lappang. Ezen időszak után a finom idegvégződéseket támadja meg, melynek következménye a fájdalomérzet elvesztése a test bizonyos területein. Jellemzően az ujjvégeken, lábujjakon alakulnak ki érzéketlen bőrfelszíni foltok. A fájdalomérzet hiánya rövid idő alatt rengeteg sérüléshez, balesethez, csonkuláshoz vezet (például a betegek munka közben véletlenül levágják vagy megégetik ujjaikat, lábukkal éles tárgyakba lépnek), de mivel fájdalmat nem éreznek, ezek a sérülések visszafordíthatatlan csonkulásokká válnak. Vagyis nem „lehullanak” az ujjaik – ahogyan azt sokan tévesen tudják – hanem az őket ért balesetek következtében veszítik el őket. Emellett csonkul az orr, a szemhéj bénulása miatt károsodik a szem, az ujjak meggörbülnek, a kéz- és a lábfej kőkeménnyé, használhatatlanná válik. A madárkaromszerűen meggörbült kezek miatt a beteg elveszti munkaképességét. Ha netán véletlenül egy leprás beteggel találkozunk, semmi félnivaló nincs, mivel mi soha nem kapnánk el a fertőzést.
Gyógyítható-e a lepra?
Igen. Az 1950-es években a Dapson nevű gyógyszer jelentette a forradalmat az évezredekig tartó gyógyíthatatlanság után. Az 1981 óta alkalmazott kombinált gyógyszeres kezeléssel már az első nap után leáll a kórokozó aktivitása. Közepesen és erősebben fertőzött betegeknekáltalában 6-12 hónapig szükséges még a gyógyszerek szedése. Nyomtalanul meggyógyítható lenne mindenki, ha időben diagnosztizálnák és elkezdenék a kezelést!
Mit tesz a Lepramisszió – Magyarország ennek érdekében?
A Lepramisszió – Magyarország a Nemzetközi Lepramisszió (The Leprosy Mission International) tagjaként 1974 óta fáradozik a leprabetegség megszüntetésén Ázsiában és Afrikában, a betegség okainak és következményeinek felszámolásán, valamint a szenvedők sorsának jóra fordításán. A küzdelem a csonkulások, a maradandó károsodások kialakulásának elkerülése miatt fontos. A beteg életminőségét, társadalmi státuszát a látható nyomok rombolják le, ezért a Lepramisszió törekvése ezek kivédése. Legfőbb célkitűzésünk az, hogy minden beteg még a fertőzés korai időszakában kiszűrésre kerüljön, megkapja a megfelelő gyógyszert és nyomtalanul meggyógyuljon. Emellett számos tevékenységet (például szűrőprogramok, egészségügyi dolgozók képzése, rekonstrukciós műtétek, rehabilitáció, lelki segítségnyújtás, felvilágosító kampányok) és fejlesztést (például munkahelyek teremtése, ivóvízhálózat kiépítése) végzünk és támogatunk.
A lepra világnapját minden évben január utolsó vasárnapján tartják. Mit tesznek ezen a napon?
A napot Raoul Follereau francia humanitárius szakember választotta 1953-ban úgy, hogy egybeessen Mahatma Gandhi halálának évfordulójával (1948. január 30). Ezen a békés világnapon világszerte felhívják a lakosság figyelmét leprára, beleértve a betegség egyéni és társadalmi következményére, valamint a betegek személyiségi jogaira. A Nemzetközi Lepramisszió, így a Lepramisszió – Magyarország is felemeli szavát - közösségi média kampányok, iskolai programok és kulturális események formájában - azon legnyomorultabbak érdekében, akiket még ma is egy már régen legyőzhető kórokozó tart fogva.
