Az új koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a rendszeres kéz- és felületfertőtlenítés továbbra is fontos prevenciós tevékenység.
A COVID-19 járvány első hónapjaiban úgy gondolták, hogy az új koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, vagyis a vírusrészecskéket tartalmazó apró nyálcseppek köhögéskor, beszédkor vagy tüsszentéskor átkerülhetnek egy másik ember nyálkahártyáira, bőrére és a különböző élettelen felületekre. A szennyezett felületeket megérintése után az emberek szemük, szájuk vagy az orruk megérintésével is megfertőzhetik magukat.
Egy tanulmány megállapításai szerint a SARS-CoV-2 rézfelületeken akár 4, kartonpapíron akár 24, acél- és műanyagfelületeken pedig akár 72 órán keresztül is „életben” maradhat, megőrizve fertőzőképességét. Ezt egy másik vizsgálat eredményei is megerősítették, továbbá leírták, hogy az új koronavírus a bankjegyeken, a ruházaton és a bőrön is napokig fertőzőképes maradhat.
Ezen eredmények ellenére a kórokozó által szennyezett felületek közvetítésével történő terjedés kevésbé bizonyított. Más tanulmányok eredményei szerint az új koronavírus RNS-e ugyan kimutatható volt a vizsgált felületekről vett mintákból, a vírusok azonban nem voltak képesek megfertőzni a tenyésztett sejteket, ami arra utalt, hogy már nem voltak életképesek.
Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint lehetséges, hogy a nyálcseppek az élettelen felületekre és tárgyakra kerülve megfertőzhetnek valakit, ha az a személy megérinti őket, a COVID-19 terjedésének leggyakoribb módja továbbra is a cseppfertőzés. Ez nem azt jelenti, hogy az előbbi terjedési mód soha nem fordul elő. Elővigyázatosságból fontos a rendszeres fertőtlenítő kézmosás vagy kézfertőtlenítés és a gyakran érintett felületek (például mobiltelefon, kilincs, kapcsolók, billentyűzet) fertőtlenítése. Ezen tevékenységekkel más fertőző betegségek terjedése is megelőzhetők.
