Az inaktivitás nagyobb kockázatot jelent a COVID-19 miatt, mint a legtöbb kockázati tényező. Ha ez valóban így van, akkor nagy a probléma.
Egy új amerikai felmérés során az egészségügyi szolgáltatók arról kérdezték az embereket (csaknem 50 000 olyan embert, akik 2020 januárja és októbere között COVID-19-ben szenvedtek), hogy mennyire voltak aktívak a pandémiát megelőző két év alatt (a testedzést mérsékelt vagy megerőltető tevékenységként határozták meg, például „gyors séta”). Ezen információk felhasználásával az embereket három csoportba sorolták. Az első csoport - „állandóan inaktívnak” minősítve - hetente legfeljebb 10 perc aktívabb testmozgást végzett. A második csoport „valamennyire aktív” volt - hetente 11 és 149 percet mozgott. A harmadik csoport megfelelt a fizikai aktivitás irányelveinek, heti 150 percet vagy annál többet edzett. A kutatók olyan dolgokat is megpróbáltak figyelembe venni, amelyek torzíthatják a képet, beleértve például az életkort és az egészségi állapotot.
Azokkal az emberekkel összehasonlítva, akik hetente legalább 150 percet gyakoroltak, az állandóan inaktív emberek a COVID-19 miatt kétszer akkora eséllyel kerültek kórházba és haltak meg.
A legnagyobb kérdést azonban az úgynevezett zavaró tényezők (olyan nem mérhető elem, amely torzítja az értékelést) jelentették. Ennek klasszikus magyarázó példája a gyilkosság és a fagylalt. Ha megnézzük az elmúlt pár év statisztikai adatait, azt fogjuk látni, hogy a gyilkosságok száma a fagylalteladások növekedésével összhangban emelkedik. Azt azonban nem gondoljuk, hogy a fagylalt miatt van több gyilkosság.
Ha a COVID-19 kimenetel és a fizikai aktivitás összefüggésére gondolunk, a lehetséges zavaró tényezők száma szinte végtelen. A krónikus betegségek (például cukorbetegség) növelik a COVID-19 kockázatát és megnehezíthetik a testmozgást. A rendszeres, aktív testmozgás hiánya pedig krónikus betegségeket okozhat vagy súlyosbíthatja a már meglévőket. Ezenkívül az életkornak és a társadalmi-gazdasági tényezőknek is szerepük van. Tehát számos viselkedési és környezeti tényező összefügg egymással, beleértve az étrendet, a testsúlyt, az alkohol- és drogfogyasztást, valamint a fizikai aktivitást. Rendkívül nehéz lehet szétválasztani egymás hatását.
Tehát függetlenül a fent leírtaktól, ésszerű javaslat a fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek betartása. Az aktívabb életmód javítja az általános egészségi állapotot és a közérzetet, valamint csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát. Még azoknál az embereknél is, akiknek krónikus betegségeik vannak, javítható az életminőség.
