A cikkben áttekintünk néhány védőoltással kapcsolatos gyakori mítoszt és megcáfoljuk a megtévesztő információkat a megbízható tényekkel.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina befolyásolhatja a nők termékenységét.

TÉNY: A COVID-19 elleni vakcina nem befolyásolja a termékenységet. A védőoltás arra „ösztönzi” a szervezetet, hogy másolatokat készítsen az új koronavírus felületén található tüskefehérjéből. Ez „megtanítja” a szervezet immunrendszerét az adott tüskefehérjét tartalmazó vírus elleni küzdelemre. Zavart keltett, amikor hamis jelentés jelent meg a közösségi médiában, miszerint az új koronavírus tüskefehérje megegyezik egy másik, a szinkitin-1 nevű tüskefehérjével, amely részt vesz a placenta terhesség alatti növekedésében és rögzülésében. A hamis információ szerint a két különböző tüskefehérje együttes jelenléte befolyásolja a termékenységet. A két tüskefehérje azonban teljesen különbözik egymástól, és a COVID-19 elleni vakcina nem befolyásolja a teherbe esni kívánó nők termékenységét. A COVID-19 azonban potenciálisan komoly hatással lehet a terhességre és az anya egészségére.

Mítosz: Ha valaki már átesett a COVID-19-en, akkor nincs szüksége oltásra.

TÉNY: Azok számára is előnyős a védőoltás, akik már átestek a COVID-19-en. A fertőzés súlyos lefolyása és szövődményei, valamint az újrafertőződés lehetősége miatt javasolt a védőoltás. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy az embereket megvédi-e és mennyi ideig a COVID-19 (természetes immunitás). A korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a COVID-19 elleni természetes immunitás nem tarthat sokáig, de ennek bizonyításához további vizsgálatokra van szükség. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a vakcina jobb védelmet nyújt az új koronavírus okozta fertőzés ellen, mint a természetes fertőzés.

Mítosz: A kutatók sürgették a COVID-19 elleni vakcina kifejlesztését, így annak hatékonyságában és biztonságában nem lehet megbízni.

TÉNY: Sok oka van annak, hogy a COVID-19 elleni vakcinákat ilyen gyorsan ki lehet fejleszteni. Íme néhány:

  • A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináit olyan módszerrel hozták létre, amely már évek óta fejlesztés alatt áll, így a fejlesztők a pandémia korai időszakában már megkezdhették az oltóanyag-fejlesztési folyamatot.
  • Kínában azonnal izolálták az új koronavírust és megosztották annak genetikai információit azért, hogy a tudósok elkezdhessék a védőoltások kifejlesztését.
  • Az oltóanyag-fejlesztők nem hagytak ki egyetlen tesztelési lépést sem, de az adatok gyorsabb összegyűjtése érdekében átfedő ütemezéssel hajtottak végre néhány lépést.
  • A közösségi média segítette a gyógyszercégeket az önkéntesek felkutatásában és bevonásában.
  • A gyógyszercégek már az eljárás elején - még az engedélyezés előtt - megkezdték az oltások gyártását, így az oltások az engedély megadása után azonnal elkezdődhettek.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina megszerzése azt jelenti, hogy már nem szükséges a maszkviselés és az egyéb járványügyi óvintézkedés.

TÉNY: A COVID-19 elleni védőoltás után is be kell tartani ezeket a megelőző intézkedéseket, mivel az oltások a mérsékelt vagy súlyos COVID-19 kialakulását akadályozzák meg, nem pedig az új koronavírus szervezetbe jutását.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina COVID-19-et okoz.

TÉNY: A vakcina nem okoz COVID-19-et, mert nem tartalmazza a SARS-Co-2-t. Az a fehérje, amely segíti az immunrendszert a vírus felismerésében és leküzdésében, semmiféle fertőzést nem okoz.

covid oltásmítoszok tévhitek
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina mellékhatásai veszélyesek.

TÉNY: A vakcináknak lehetnek mellékhatásaik, de túlnyomó többségük nagyon rövid távú és nem súlyos vagy veszélyes. Néhány ember fájdalmat tapasztal az injekció beadásának helyén, valamint a potenciálisan előforduló fejfájás vagy láz csak egy-két napig tart. Ezek arra utaló jelek, hogy a vakcina az immunrendszer stimulálásán dolgozik.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina bejut a sejtekbe és megváltoztatja a DNS-t.

TÉNY: A COVID-19 elleni vakcinák célja, hogy segítsék a szervezet immunrendszerét az új koronavírus elleni küzdelemben. A COVID-19 vakcinák első két típusának messenger RNS-e bejut a sejtekbe, de nem a sejtek magjába, ahol a DNS található. Az mRNS „elősegíti”, hogy a sejt fehérjét termeljen az immunrendszer stimulálásához, majd gyorsan lebomlik a DNS befolyásolása nélkül.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina előállításához használt messenger RNS technológia új módszer.

TÉNY: Az új koronavírus vakcinák mögött álló mRNS technológiát majdnem két évtizede fejlesztik, hogy segítsenek gyorsan reagálni egy új járványos betegségre, például a COVID-19-re.

Mítosz: A COVID-19 elleni vakcina egészségkárosító anyagokat tartalmaz.

TÉNY: Az első két kifejlesztett vakcina mRNS-t és egyéb normál vakcina-összetevőket, például zsírokat (amelyek védik az mRNS-t), sókat, valamint kis mennyiségű cukrot tartalmaz. Ezeket a vakcinákat nem magzati szövet felhasználásával fejlesztették ki, és semmilyen egyéb anyagot (például mikrochipek vagy nyomkövető eszközök) nem tartalmaznak.

Forrás: https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/coronavirus/covid-19-vaccines-myth-versus-fact
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix