A védőoltással nem védett, 5 év alatti gyermekek fertőző betegsége, mely legtöbbször tünetmentesen zajlik, de akár a légzőizmok bénulását is okozhatja.
A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta, Heine-Medin-kór) az elmúlt évtizedekben a védőoltásoknak köszönhetően csaknem eltűnt, de azokban az országokban (például Afganisztán, Pakisztán, Nigéria, Laosz), ahol nincs oltóanyag vagy megtagadják az oltást, rendszeresen fordulnak elő járványok. 2002. június 21-étől az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az európai régiót polio-mentesnek tekinti, de 2013-ban figyelmeztetést adtak ki, mert a nem megfelelően immunizált közel-keleti országokból kiindulva ismét elterjedhet a betegség. Hazánkban az 1959-ben bevezetett kötelező oltási program miatt nem fordult elő gyermekbénulás. Kizárólag emberről emberre terjed, elsősorban a fertőzött széklettel szennyeződött ivóvízzel és élelmiszerekkel (például zöldségek, gyümölcsök), de a közvetlen (például kézmosás hiánya) és közvetett kontaktusnak (például a kórokozóval szennyezett felületek megérintése), valamint a cseppfertőzésnek (például köhögés, tüsszentés) is fontos szerepe van. A poliomyelitis lappangási ideje általában 7-14 nap. A fertőzőképesség a fertőzéstől kezdődően kb. 4-6 hétig tart. A fertőzésen átesett személy általában egy életre védetté válik.
Kórokozó
A polio enterovírus 1-es, 2-es és 3-as típusa. A környezetből kikerülve, szennyvízben hetekig életképes. Hő és fertőtlenítőszerek hatására hamar elpusztul. A szervezetbe kerülő vírus a felső légutak és a belek nyirokcsomóiban szaporodik. Onnan néhány nap múlva a véráram közvetítésével a központi idegrendszerbe kerül, ahol a mozgatóidegek pusztulását okozza.
Tünetek
A fertőzés kb. 95%-ban tünetmentesen zajlik. A betegek kis részénél jelentkeznek csak tünetek (például láz, enyhe torok-és fejfájás, hányinger), melyek 24-72 órán belül elmúlnak. Az esetek kb. 1-2%-ában a tünetek nem szűnnek. 2-3 napos láztalan szakaszt követően az agyhártyagyulladás tünetei (például láz, erős fejfájás, hát-és nyak merevség, aluszékonyság vagy nyugtalanság) jelentkeznek, majd izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik be a bénulásos szakaszt, mely leggyakrabban az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érinti, majd a törzs és a felső végtag izmai is lebénulnak. A napokig tartó folyamat végén a légzőizmok bénulása is megtörténhet. A betegség lezajlása után a bénulás javulhat, de ha az érintett szakaszon valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandóvá lesz, az izmok fokozatosan sorvadnak és torzulások alakulhatnak ki.
Vizsgálatok
Általános orvosi vizsgálat, torok- vagy székletminta virológiai vizsgálata (kórokozó izolálása) és vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása) szükséges.
Kezelés
Csak tüneti kezelés (például lázcsillapítás) lehetséges. Ha a bénulás létfontosságú területeket érint, az életfunkciók fenntartása szükséges (például gépi lélegeztetés). A mozgásszervek érintettsége esetén rehabilitáció szükséges az életminőség javítása céljából, de teljes felépülés nem várható.
Megelőzés
A betegség megelőzése a gyermekek immunizálásával lehetséges. A védettség a teljes oltási sorozat beadást követő néhány napon belül alakul ki. A megelőzésben a személyi higiéné (például rendszeres kézmosás) betartása, az élelmiszerek megfelelő előkészítése (például a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztás előtti alapos mosása), valamint a környezet szennyvíztől való védelme (például körülkerített játszótér) is fontos szerepet játszik.
