A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt vagy ritkábban fordul elő.

Az immunizálás azonban változatlanul szükséges, mivel a védőoltásokkal megelőzhető infekciók kórokozói állandóan jelen vannak a környezetünkben, és csak az oltás következtében kialakult védettség miatt nem tudnak betegséget okozni.

Védőoltás

A védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során gyengített (attenuált, azaz mesterségesen szelídített) vagy inaktivált, elölt kórokozókat, azok antigénszerkezetét megtartott detoxikált termékét vagy kész ellenanyagot (antitest) tartalmazó készítményt, ún. oltóanyagot (vakcina) juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség alakítható ki és fokozható. A „vakcina” elnevezést Edward Jenner angol orvos használta először, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Vakcináció

A vakcináció a védőoltás beadása (mesterséges immunizáció), melynek célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, védettség kialakítása az adott betegséggel szemben.

Aktív védőoltás

Az aktív védőoltás a gyengített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmazó oltóanyaggal a szervezet immunrendszerét készíti fel a specifikus ellenanyagok termelésére. Ezek a szervezetbe bejutva nem okoznak betegséget, de szaporodnak, így a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki az immunológiai hatást. Célja a tartós, akár egész életen át tartó védettség kialakítása, lehetőleg memória sejtek képződésével, melyek szekunder immunválaszt produkálnak az antigénnel való ismételt találkozáskor. Bizonyos védőoltások esetén ismételt, ún. „emlékeztető” oltásra van szükség a megfelelő védelem biztosításához.

Passzív védőoltás

A passzív védőoltással már kész ellenanyagokat, ún. kórokozóra specifikus antitesteket juttatnak a szervezetbe, melyek néhány hét alatt lebomlanak, emiatt csak átmeneti, rövid ideig tartó védettséget nyújtanak. Erre a típusú immunizációra abban az esetben van szükség, ha valakinek az immunrendszere gyengült vagy nincs oltva, amikor az adott fertőzést megkapja vagy várható egy kórokozóval való találkozás (fertőző beteg a közösségben), de nincs idő a teljes oltássorozat beadására, mert azonnali védelem szükséges.

vedooltas_vakcina_fertozes_prevencio
Forrás: pixabay.com

Nyájimmunitás

Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem, az úgynevezett átoltottság vagy nyájimmunitás.

Oltási naptár

A védőoltási rendszer (oltási naptár) alakításának, évenkénti revíziójának célja a „kedvező” járványügyi helyzete fenntartása. Magyarország egészségügyi törvényének (1997. évi CLIV. tv.) 80. §-a értelmében: „A fertőző betegségek megelőzése a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, az általános járványügyi feladatok teljesítésén, az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint az egészségkultúra kialakításán alapul.” A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott védőoltási módszertani levél írja elő az adandó folyamatos és kampányoltásokat, a megbetegedési veszély esetén kötelező, önkéntesen igénybe vehető oltásokat, a munkakörhöz kapcsolódó oltásokat, a külföldi utazásokkal kapcsolatos oltásokat, valamint a nem kötelező oltásokat.

Forrás: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
Borítókép forrása: pixabay.com