A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt vagy ritkábban fordul elő.
Az immunizálás azonban változatlanul szükséges, mivel a védőoltásokkal megelőzhető infekciók kórokozói állandóan jelen vannak a környezetünkben, és csak az oltás következtében kialakult védettség miatt nem tudnak betegséget okozni.
Védőoltás
A védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során gyengített (attenuált, azaz mesterségesen szelídített) vagy inaktivált, elölt kórokozókat, azok antigénszerkezetét megtartott detoxikált termékét vagy kész ellenanyagot (antitest) tartalmazó készítményt, ún. oltóanyagot (vakcina) juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség alakítható ki és fokozható. A „vakcina” elnevezést Edward Jenner angol orvos használta először, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.
Vakcináció
A vakcináció a védőoltás beadása (mesterséges immunizáció), melynek célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, védettség kialakítása az adott betegséggel szemben.
Aktív védőoltás
Az aktív védőoltás a gyengített kórokozókat vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmazó oltóanyaggal a szervezet immunrendszerét készíti fel a specifikus ellenanyagok termelésére. Ezek a szervezetbe bejutva nem okoznak betegséget, de szaporodnak, így a természetes fertőzéshez hasonló folyamatot utánozva váltják ki az immunológiai hatást. Célja a tartós, akár egész életen át tartó védettség kialakítása, lehetőleg memória sejtek képződésével, melyek szekunder immunválaszt produkálnak az antigénnel való ismételt találkozáskor. Bizonyos védőoltások esetén ismételt, ún. „emlékeztető” oltásra van szükség a megfelelő védelem biztosításához.
Passzív védőoltás
A passzív védőoltással már kész ellenanyagokat, ún. kórokozóra specifikus antitesteket juttatnak a szervezetbe, melyek néhány hét alatt lebomlanak, emiatt csak átmeneti, rövid ideig tartó védettséget nyújtanak. Erre a típusú immunizációra abban az esetben van szükség, ha valakinek az immunrendszere gyengült vagy nincs oltva, amikor az adott fertőzést megkapja vagy várható egy kórokozóval való találkozás (fertőző beteg a közösségben), de nincs idő a teljes oltássorozat beadására, mert azonnali védelem szükséges.
Nyájimmunitás
Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem, az úgynevezett átoltottság vagy nyájimmunitás.
Oltási naptár
A védőoltási rendszer (oltási naptár) alakításának, évenkénti revíziójának célja a „kedvező” járványügyi helyzete fenntartása. Magyarország egészségügyi törvényének (1997. évi CLIV. tv.) 80. §-a értelmében: „A fertőző betegségek megelőzése a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, az általános járványügyi feladatok teljesítésén, az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint az egészségkultúra kialakításán alapul.” A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott védőoltási módszertani levél írja elő az adandó folyamatos és kampányoltásokat, a megbetegedési veszély esetén kötelező, önkéntesen igénybe vehető oltásokat, a munkakörhöz kapcsolódó oltásokat, a külföldi utazásokkal kapcsolatos oltásokat, valamint a nem kötelező oltásokat.
