A sclerosis multipex mindenkit másként érint, az érzelmi és a mentális problémák azonban minden betegnél ugyanolyan súlyosak lehetnek.
A sclerosis multipex jellemző tünetei közé tartozik a járási nehézség, a fáradtság, valamint a zsibbadás, valamint a depresszió, a szorongás és az úgynevezett pszeudobulbáris effektus.
Depresszió
A depresszió a betegek akár 50 százalékánál fordulhat elő, és háromszor gyakoribb, mint az általános populációban. A kutatók szerint a sclerosis multiplex-ben szenvedőknél a depresszió a betegség korai szakaszában összefügg a gyulladásos folyamatokkal. Később, a másodlagos-progresszív szakaszban gyakoribbak a haszontalanság érzetével kapcsolatos gondolatok, mint például a bűntudat, az értéktelenség vagy a kilátástalanság érzése.
Emellett a támogató partnerek (például a házastársak) akár 40 százaléka is tapasztalhat depressziót az élet egy szakaszában. A háztartási szerepváltozások és a pénzügyi gondok, valamint a betegek depressziója és kognitív tünetei mind-mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a partnerek szorongásához.
A depresszió a szorongással együtt ronthatja az öngyilkossági gondolatokat, és nem szabad kezeletlenül hagyni. A legtöbb esetben az antidepresszánsok és a kognitív viselkedésterápia kombinációjával hatékonyan kezelhető. Ez a fajta terápia azon gondolatok, hiedelmek és viselkedések azonosítására és megváltoztatására összpontosít, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi szorongáshoz.
Szorongás
A sclerosis multiplex-ben és a depresszióban szenvedő betegek körülbelül fele szorongást is tapasztal. De a szorongás önállóan is előfordulhat depresszió nélkül. A szorongásos zavarok háromszor gyakrabban fordulnak elő sclerosis multiplex-ben, mint az általános populációban. Összefüggésbe hozható a csökkent szociális interakciókkal, a túlzott alkoholfogyasztás fokozott kockázatával, a fokozott fájdalomszinttel, és még a kognitív készségekre is hatással lehet, például arra, hogy az agy milyen gyorsan dolgozza fel az információkat.
A sclerosis multiplex-ben szenvedő betegeknél a szorongás gyakran abból a bizonytalanságból fakad, hogy mit hoz a következő nap, hiszen a fellángolások váratlanul is felléphetnek.
A szorongás kezelése magában foglalja a viselkedésterápiát és az expozíciós gyakorlatokat, amelyek elősegítik a bizalom és a tolerancia építését. Egy másik terápiás lehetőség az elfogadás és elkötelezettség terápia. A beszélgetésterápia és a gyógyszerek segítenek a szorongás konkrét okainak kezelésében.
Pszeudobulbáris effektus
Ez egy olyan állapot, amely abban gyökerezik, hogy megszakad az érzések és az érzelmek kifejezése. Ha ilyen állapotban van, hirtelen sírni kezdhet, bár nem érzi magát szomorúnak vagy idegesnek. Vagy elkezdhet féktelenül nevetni valamin, amit nem is talál olyan viccesnek.
A pszeudobulbáris effektus az agy elülső és hátsó része közötti kommunikáció meghibásodása miatt következik be. A sclerosis multiplex-ben szenvedő betegeknél a neurotranszmitterek működését megzavaró agyi elváltozások okozhatják ezt a károsodást. Ez a betegség későbbi szakaszaiban az agy általános sorvadásából is származhat. A szteroidok használata növelheti a pszeudobulbáris hatás kialakulásának kockázatát, míg a szteroidok csökkentése vagy abbahagyása megszüntetheti.
Fontos, hogy ezt az állapotot megfelelően diagnosztizálják, mert a depresszióval vagy a szorongással ellentétben nem kezelhető beszélgetési terápiával vagy tanácsadással. Bizonyos antidepresszánsok vagy speciálisan előállított gyógyszer, amely az idegrendszerben egy bizonyos vegyi anyagot céloz meg, használható a pszeudobulbáris hatás kezelésére.
