A kognitív képességek romlásával járó demencia az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma, amely jellemzően az idősebb felnőtteket érinti.
A demencia az idősebb felnőttek egyik leggyakoribb betegsége. Világszerte körülbelül 47 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 2050-re várhatóan 131 millióra emelkedik.
A demencia inkább klinikai szindróma, mint specifikus betegség. A visszafordíthatatlan idegrendszeri probléma legelterjedtebb formája az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia (agyérelmeszesedés) és az úgynevezett Lewy test-demencia. Kockázati tényezői közé tartozik az időskor, a genetikai profil, a szisztémás érrendszeri betegségek, az egészségtelen étrend, a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség és a fizikai inaktivitás.
Mivel a demencia okai és típusai sokfélék, így a gyógyszeres kezelésen, a rendszeres aerob testmozgáson és bizonyos értrendek (mediterrán és ketogén) betartásán túlmenően személyre szabott egészségügyi ellátásra van szükség. Megvalósulásához különösen a klinikai diagnosztikai módszerek, a biomarkerek, a neuro-képalkotó vizsgálatok és a digitális biomarkerek kutatására és fejlesztésére van szükség.
Számos akadályt kell még leküzdeni, mielőtt személyre szabott egészségügyi rendszert lehetne alkalmazni a demenciában szenvedő betegek számára. A rendszeres testmozgás és az egészséges étrend ugyan hozzájárulhat a betegek életminőségének fenntartásához vagy javításához, de a demenciával járó betegségek minden típusának diagnosztizálásához a különböző biomarkereket fokozottabban kell kutatni a személyre szabott terápia és a betegek állapotának folyamatos ellenőrzésére érdekében. Ezenkívül a hatalmas adatbázisok – ötvözve a mérnöki tudás fejlődésével - felgyorsíthatják a demencia diagnosztizálásának és kezelésének technológiáit.
