A demencia a 65 éves kor felett előforduló, az agy és képességeinek hanyatlásával kapcsolatos tünetcsoport, mely rengeteg embert érint Magyarországon.
Hazánkban legalább kétszázezren szenvednek valamelyik tünetétől, és ez nemcsak az ő, hanem a hozzátartozóik életét is megnehezíti. Dr. Garancz Eleonóra neurológus főorvost kérdeztük meg a témával kapcsolatban.
Mi miatt alakulhat ki a demencia, és melyek a legjellemzőbb tünetek?
A leggyakoribb demencia fajta az Alzheimer-kór. Ennek az oka teljes egészében a mai napig sem tisztázott. Léteznek elméletek, de ezek közül egyik sem bizonyított egyértelműen. Ismerünk olyan betegségeket, amelyek demenciával járnak együtt. Ilyen például a Huntington-kór, vagy a Parkinson betegség is. Vannak demencia-szerű tüneteket okozó kórképek, ilyenkor potenciálisan reverzibilis demenciáról beszélünk. Ezek lehetnek különböző hiányállapotok, mérgezések, hidrokefalusz, hematológiai, immunológiai, endokrinológiai betegségek, gyógyszermellékhatások vagy akár koponyán belüli daganatok. Gyakori a depresszió, a kimerültség okozta demencia-szerű tünet is.
A tünetek nagyon színesek, a különböző fajta demenciákban részben eltérőek lehetnek. Az első panasz általában a feledékenység, az időpontok, események megjegyzése problémát jelent. A beteg szókincse szegényes lesz, zavart lehet a tér- és időbeli tájékozódás. Gondot okoz a figyelem megosztása, a döntések meghozatala, a cselekvések előre tervezése. Más esetekben a személyiség, a viselkedés megváltozása lehet a vezető tünet. Az érintett kritikátlanná, agresszívvá válhat vagy éppen érdeklődését veszti, nemtörődöm lesz, elhanyagolja magát és a környezetét.
Kialakulásában szerepe lehet a genetikának?
Természetesen ismertek genetikai hajlamosító tényezők is. Az apolipoprotein E gén epszilon 4 alléljének öröklődése 2-3-szorosára növeli az Alzheimer-kór valószínűségét. Emellett szintén magasabb a betegség kialakulásának esélye, ha valakinek az elsőfokú rokona szenved ebben a kórképben.
A korábban említett Huntington kór egy örökletes betegség. A potenciálisan reverzibilis demenciák csoportjában is vannak olyan betegségek, amelyeknél a hajlam örökölhető.
Mik azok, amik növelik e betegség megjelenésének kockázatát?
Egyes adatok szerint rizikófaktor a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a magasabb koleszterinszint, a cerebrovaszkuláris betegség, az alacsony iskolai végzettség, az ismétlődő fejtrauma, az életkor (65 év felett a betegség gyakorisága jelentősen növekszik), illetve a női nem is. A nagymennyiségű alkohol fogyasztás, a dohányzás, bizonyos vitaminok hiánya (D, B6, B12), a depresszió és az alvási apnoe szindróma növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdemes azonban tudni, hogy ezen adatok nagy része nem erős evidenciákon alapul.
Mikor gyanakodhatunk kezdődő demenciára, és mikor van még „esély” visszafordítani?
Amennyiben a fentebb részletezett tünetek bármelyikét észleljük, felmerülhet a demencia betegség gyanúja. Sajnos a progresszív demenciák esetében (ilyen az Alzheimer kór, a frontotemporális demenciák csoportja, a DLBD) a betegség „visszafordításáról” nem beszélhetünk. Egyelőre nem ismerünk olyan gyógyszert, amely meg tudná állítani a betegség progresszióját. Jó hír azonban, hogy nagy erővel folynak a tudományos kutatások és vannak reménykeltő eredmények.
A potenciálisan reverzibilis demenciák esetében az alapbetegség kezelése jelenti az oki terápiát. Természetesen, ezek nagy része csak részben reverzibilis, hiszen az alapbetegségek sem mindig gyógyíthatóak, illetve hosszabb fennállásuk visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. A kezelés során a kognitív teljesítmény javul, de általában nem éri el a kiindulási szintet.
Mit lehet tenni akkor, ha csak gyanakszunk rá, de az érintett családtagunk nem hajlandó vizsgálat alá vetni magát?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, és nincsenek sajnos bevált megoldási sémák az ilyen esetekre. A demencia egyik tünete lehet a betegség belátásának hiánya. Általánosságban azt mondhatom, hogy legyünk türelmesek, ne próbáljuk a beteget mindenáron szembesíteni a tüneteivel, a feledékenységével és erőszakkal elvinni a vizsgálatra. Próbáljuk inkább más, esetleg ugyancsak fennálló, szomatikus tüneteire (például szédülés, fejfájás) hivatkozva kezdeményezni a vizsgálatot.
Hogyan segíthet egy demens betegnek a család?
A betegség lefolyása során mindvégig nagyon fontos a támogató család jelenléte. Szerepe a betegség előrehaladával folyamosan változik. A betegség korai fázisában fontos a megfelelő fizikai és kongitív tréning, melyben a család sokat tud segíteni. Ne hagyjuk magára, vonjuk be minden programba, ami neki is megfelelő. Internetes oldalakon lehet találni olyan játékokat, amik „megtornáztatják az agyat”, ezek nagyon hasznosak lehetnek. A betegség előrehaladtával sajnos egyre több segítségre fog szorulni. Figyeljük meg, hogy mi az, amire képes, és mi az, amire esetleg már nem. A segítség mindig a megfelelő mértékű legyen. Fontos, hogy amíg lehet, megőrizze az önállóságát, annyit segítsünk, amennyi szükséges.
Sok esetben az előrehaladott demencia egyik tünete az agresszió lehet, amit gyakran egy közeli családtagon tölt ki a beteg. Van-e valami, amit tehetünk ez ellen, és hogyan reagáljunk „jól” a viselkedésbeli változásokra?
Az indulatos viselkedésnek több oka is lehet. Abban az esetben, ha a betegség belátás megtartott, nagyon nehéz szembenézni azzal, hogy egyre inkább elveszítjük a megszerzett tudásunkat, képességeinket. Ne szembesítsük a beteget a feledékenységével, ne emlékeztessük erre folyamatosan! Ne próbálgassuk, hogy mi tud, mit nem, ne kérdezgessük, hogy „Na, milyen nap van?, Mikor születtél?” Sokszor okozhat konfliktust, hogy a beteg nem érti a szituációt, esetleg magát a beszédet is csak részben.
A komolyabb gondot okozó agresszió általában a betegség előrehaladottabb stádiumában fordul elő. A legfontosabb, hogy legyünk türelmesek. Ne konfrontálódjunk fölöslegesen, csak ha a beteg saját maga vagy más testi épségét veszélyezteti. Természetesen, ha már nem kezelhető a probléma verbálisan, gyógyszeres kezelés jöhet szóba.
