A szédülés tartósabb fennállása esetén a legfontosabb a mielőbbi szakorvosi vizsgálat a pontos diagnózis és a megfelelő terápia érdekében.

A szédülés gyakori okai

A szédülést különféle tényezők okozhatják, de leggyakrabban akkor fordulhat elő, amikor az egyensúlyt és a térbeli orientációt szabályozó (vesztibuláris) rendszer megsérül. Ilyen például a jóindulatú helyzeti szédülés, más néven benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV). Ez akkor fordul elő, amikor a kalcium-karbonát apró kristályai a belső fülben leválnak és elmozdulnak. A szédülést okozhatja ideggyulladás (vesztibuláris neuritisz) is, főleg ha a szédülés mellett hányinger, hányás, egyensúly- és látászavar is tapasztalható.

A szédülés kevésbé gyakori okai

A hang- és egyensúlyinformációk a belső fülből az agyba továbbításáért felelős, úgynevezett vesztibulokokleáris ideg jóindulatú daganata, akusztikus neuroma a szédülést kiváltó egyéb problémák közé tartozik, a migrénhez hasonlóan.

A nyaki gerincszakaszhoz kapcsolódó szédülést is tapasztalhat, ha az ízületi és izomproblémák a nyakat, különösen a nyaki gerinc felső részét érintik. Ritka esetekben a méhnyak diszfunkciója is kiválthatja ezt a tünetet.

szédülés
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

A szédülés kezelési lehetőségei

Kezdetben az akut szédülésben szenvedő betegeknek különféle gyógyszerekre van szükségük a tünetek enyhítésére. Ezenkívül vannak hányinger elleni gyógyszerek, amelyek segítenek ezen kellemetlen tünet kezelésében. A kezelőorvos javasolhat úgynevezett vesztibuláris rehabilitációs terápiát, ami egy testedzésen alapuló program, amelynek célja a szédülés és az egyensúlyzavar enyhítése.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Ha a szédülés a következők tünetek bármelyikével jár együtt, mielőbb az ügyeletre kell menni:

  • homályos látás
  • fájdalom vagy zsibbadás, bizsergés a kar(ok)ban
  • hányinger
  • erős fejfájás
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix