Mindannyian láttunk már olyan filmeket, ahol valaki elájul a sokkoló hír hallatán. De tudta, hogy számos különböző dolog is okozhat ájulást.
Az ájulás átmeneti eszmélet- és izomkontrollvesztés, amelyet az agy alacsony véráramlása okoz. Egyszerűbben fogalmazva, ájulás léphet fel, ha hirtelen leesik a vérnyomása vagy csökken a pulzusa. Ez önmagában nem tekinthető betegségnek, inkább olyan jelnek vagy tünetnek, amely egy mögöttes állapotra utalhat. Bár ritkán, az ájulás életveszélyes betegség, például a szívbetegség előfutára is lehet, éppen ezért az ájulás mielőbbi orvosi kivizsgálást igényel.
Az ájulás leggyakrabban akkor fordulhat elő, ha a szervezet túlreagál bizonyos kiváltó tényezőkre az erek tónusának és a vérnyomásnak az agy által közvetített változásaival. Ilyen lehet a hosszan tartó állás, a kiszáradás, a vér látványa, az érzelmi trauma, a stressz, a vérvétel, a testi sérüléstől való félelem vagy a megerőltetés (például székletürítés). Amennyiben ezek miatt következik be, olyan figyelmeztető jeleket tapasztalhat, mint a szédülés, a fejfájás, a hányinger, az izzadás, a meleg érzés, valamint látás- és/vagy hallásváltozások. Ha ezeket észleli, üljön vagy feküdjön le.
Mikor kell aggódni az ájulás miatt?
Míg az időnkénti ájulás „ártalmatlan”, ha idősebb és bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkezik, a gyakori ájulás veszélyes szívproblémát (például szívritmuszavar) jelezhet. A 60 év felettiek nagyobb valószínűséggel ájulnak el szívvel kapcsolatos okok miatt, mint a fiatalabbak. Például nem szokatlan, hogy túl sok vérnyomáscsökkentőt vesz be, ami miatt a nyomás túl alacsonyra esik.
Miért gyakoribb az ájulás nyáron?
Amikor magas a hőmérséklet és több a szabadtéri tevékenység, gyakrabban fordulhat elő ájulás a túlmelegedés és a kiszáradás miatt. Annak ellenére, hogy az ájulás meglehetősen gyakori, és a legtöbb esetben semmi ok az aggodalomra, a figyelmesség és tudatosság – különösen a nyári hónapokban – életeket menthet.
