Ismételten riasztó a legújabb koronavírus mutációval kapcsolatban megjelent információ. Bár aggodalomra ad okot, nem meglepő, mert a szakértők számítottak rá.
A delta variáns
A ma már az egész világon aggodalomra okot adó delta variáns egy bizonyos fertőzőbb törzse felelős az Egyesült Királyságban a közelmúltban megemelkedett esetszámokért. Ezt a B.1.617.2 törzset az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „aggodalomra okot adó változatnak” minősítette. Az aggodalom fő oka, hogy a szakértők szerint ez akár 60 százalékkal is jobban terjed, mint az eredeti vírustörzs.
Hogyan mutálódik egy vírus?
Bár a vírus mutációjának lehetősége ijesztően hangozhat, valójában teljesen normális jelenség. A vírusok folyamatosan mutálódnak. Ez különösen igaz azokra a vírusokra (például koronavírusok, influenzavírusok), amelyek genetikai anyaguk RNS-t tartalmaz.
Valamennyi vírus genetikai anyagból (DNS vagy RNS) áll, amelyet fehérjéből álló bevonat fed. Amint egy vírus bejut a testünkbe - általában a szájon vagy az orron keresztül -, rátapad az egyik sejtre, majd a vírus DNS-je vagy RNS-je bejut annak belsejébe. Ott másolatokat készíthet magáról, amelyek az „eredeti” sejtből kijutva megfertőznek más sejteket. Ha a vírus képes lemásolni önmagát és elég sejtet megfertőzni anélkül, hogy az immunrendszere elpusztítaná, kialakul a betegség.
Időnként azonban hiba lép fel a vírus másolási folyamata során és létrejön egy-egy mutáció. Legtöbbször a mutációk olyan jelentéktelenek, hogy nem befolyásolják a vírus működését, de alkalmanként egy mutáció elősegíti a vírus könnyebb bejutását a sejtjeinkbe. Ha ezek az előnyös genetikai hibák bekerülnek a vírus replikációjába, akkor továbbadódnak, és végül a vírus normális genomjának részévé válnak. Ezek a mutációk az idő múlásával felhalmozódnak, és így alakulnak ki a vírustörzs új változatai.
Mit tudunk a többi vírusváltozatról?
A delta variáns csak a legújabb mutáció, amely aggodalmat kelt. Ez év elején az Egyesült Királyság, Dél-Afrika és Brazília fertőzőbb változatai kerültek a címlapra, mivel azok dominánsabbá váltak a világ különböző részein. Mindegyiknek megvan a saját mutációkészlete, de mindegyik apró változásokat tartalmaz a tüskefehérje egyes részein, amelyek segítik a sejtjeinkhez való kapcsolódásukat és a terjedésüket.
Nehéz azonban pontosan megmérni, hogy az új változatok eredetileg mekkora hatást gyakorolnak a járványra, mivel a vírus terjedésének gyorsaságát számos egyéb tényező is befolyásolja, beleértve az emberi viselkedést is.
Legyünk óvatosak és oltassuk be magunkat!
Ezek az új fertőzési hullámok azt mutatják, hogy a járvány még nem ért a végéhez. Jelenleg az oltás – kiegészítve a maszkviseléssel, a rendszeres kézmosással és a fizikai távolságtartással - bizonyult a leghatékonyabb védelmi eszköznek az időről-időre kialakuló mutációk ellen.
