Függetlenül attól, hogy milyen kifejezést használ az anyaggal való visszaélés problémájának leírására, a legfontosabb annak megértése, hogy elérhető a kezelés.
A probléma testi vagy lelki?
Az orvosok általában úgy gondolnak a függőségre, mint egy anyaggal való visszaélést, amely akkor is folytatódik, ha annak káros következményei vannak, mint például a munkahely elvesztése vagy olyan fizikai problémák, mint a vesekárosodás vagy fekélyek kialakulása.
A kémiai függőség tágabb fogalom, és más fizikai jeleket is magában foglalhat, mint például az anyaggal szembeni növekvő tolerancia vagy az elvonási tünetek, amikor valaki megpróbálja abbahagyni vagy csökkenteni a használatát. Ide tartoznak az érzelmi, szociális és pszichológiai tényezők is.
Egyre fejlődik az a felfogás, hogy a szerrel való visszaélés olyan összetett változókhoz kapcsolódik, amely magában foglalja az egyén genetikai jellemzőit, valamint fizikai, mentális, érzelmi és szociális tényezőket.
Számít az anyag?
Feltételezhető, hogy bizonyos anyagok jobban függőséget okoznak, mint mások, és ez részben igaz is. Ismert, hogy például az opioidok erősen addiktívak lehetnek, és emiatt a függőség gyorsan kialakulhat. Kettős hatást fejtenek ki – nemcsak növelik a jó közérzet dopaminszintjét az agyban, hanem következetesen szedni is kell őket a fájdalmas elvonási tünetek elkerülése érdekében. Néhány ember esetében mindössze néhány hétbe telik az opioidfüggőség kialakulása, míg másoknál lassabban alakul ki az addikció.
Vannak olyan emberek is, akik heroint szednek anélkül, hogy függőségük alakult volna ki, de úgy tűnik, nem tudják abbahagyni a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást.
A függőség az anyagban vagy az emberben rejlik?
Talán mindkettőben. Mindenki ki van téve a függőség kockázatának. Talán inkább a személy és az anyag közötti kapcsolatról van szó, semmint önmagában csak a függőséget okozó anyagról.
Az öröklődés szintén nagy szerepet játszik a függőség kialakulásában, mint minden krónikus betegség esetében. De a genetikai felépítésünk nem feltétlenül határozza meg döntéseinket és életünket. Például azoknál a társasági ivóknál, akiknek családjában szenvedélybetegség szerepel, 20 százalékos kockázata van az alkohollal való visszaélésnek.
Gyógyítható-e-e a függőség?
Lehet, hogy nem gyógyítható, de kezelhető. A cél ugyanaz, mint bárki esetében, akinek krónikus betegsége van, vagyis az, hogy ne haljon meg annak következtében.