A placebo hatás azt sugallja, hogy az elméje bizonyos esetekben ugyanolyan hatékony lehet, mint maga a gyógyszeres kezelés.
Az elme olyan lehet, hogy segít a test gyógyulásában a stressz idején, és bizonyos esetekben elég erős lehet ahhoz, hogy kiváltsa az úgynevezett placebo-hatást. Számos klinikai vizsgálat során a kutatók az úgynevezett placebót alkalmazzák, hogy jobban megértsék, hogyan működhetnek az új orvosi kezelések. A placebók lehetnek cukortabletták vagy sóoldat és víz injekció formájában. Az úgynevezett kettős vak vizsgálatban a betegek egyik csoportja placebót, míg a másik a ténylegesen vizsgált gyógyszert kapja. Az esetleges torzítás elkerülése érdekében sem a betegek, sem a kutatók nem tudják, melyik csoport kapja a placebót. Ezután megvizsgálják a gyógyszer és a placebó hatását, és összehasonlítják egymással, hogy meghatározzák magának a gyógyszernek a hatékonyságát. De gyakran azok, akik placebót szednek, ugyanolyan pozitív hatást fejtenek ki, mint azok, akik bizonyos állapotok kezelésére szánt gyógyszert kapták.
Valódi a placebo hatás?
Szóval, hogyan lehet egy placebó valódi gyógyító tulajdonságú, ha nem más, mint cukor, só vagy víz? Nos, ez számos tényezőn múlik, amelyek magukban foglalják az elvárásokon alapuló sikerre való felkészülést, a kondicionálást és bizonyos hormonok felszabadulását. A placebókat nem úgy tervezték, hogy bármilyen kezelést „pótoljanak”, de ha valakinek adják, néha javulást okozhat az ember elméjére gyakorolt hatása miatt.
A placebók pozitív hatásainak pontos okait még mindig kutatják, de úgy tűnik, ez abból fakad, hogy az ember azt hiszi vagy azt várja, hogy valóban kezelni fog egy betegséget. Minél erősebben építi fel valaki az elvárásait és hitét a kezelésével kapcsolatban, és attól, hogy a kezelés működni fog-e vagy sem, az valójában befolyásolja az eredményt. És minél inkább társítja ezeket az elvárásokat pozitív eredményekkel, annál inkább visszatér az ilyen kezeléshez. Ez a kondicionálásként ismert viselkedés egy tanult viselkedés, ami azt jelenti, hogy egy adott eredménytől függően kezdi el.
Azért is megtörténhet, mert az agya bizonyos viselkedésekre válaszul hormonokat bocsát ki. Ha például placebót szed, és azt mondják, hogy segít ellazulni és elaludni, és a magyarázatuk valóban hihető, akkor előfordulhat, hogy az agy kevesebb stresszhormont termel, és endorfinokat szabadít fel, hogy segítsen ellazulni. Ennek az ellenkezője is igaz. Ha valakinek placebót adnak, és azt mondják neki, hogy stimuláns, akkor a pulzusa megemelkedik, valamint a vérnyomása és a reakcióideje is javul.
