Az alkohol okozta eszméletvesztés gyakoribb, mint gondolnánk. Előfordulását éppúgy befolyásolja az ember genetikai tényezői, mint az ital mennyisége.
Az alkohol okozta eszméletvesztésnek genetikai alapja van. Nem kell azonban alkoholfüggőnek lenni ahhoz, hogy eszméletvesztést tapasztaljon a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás után, és nem minden alkoholfüggő ember tapasztalja meg ezt. Az éhgyomorra történő alkoholfogyasztás különösen gyors alkoholszint-emelkedést okoz a vérben, ami nagyobb valószínűséggel vált ki eszméletvesztést. És minél magasabb a véralkoholszint, annál valószínűbb az eszméletvesztés esélye. Genetikailag minél fogékonyabb valaki, annál kevesebb alkoholra van szükség az eszméletvesztéshez.
Mi történik az eszéletvesztés alatt?
Az emberek gyakran összekeverik az eszméletvesztést az elájulással, de a kettő alapvetően különbözik egymástól. Az alkohol által kiváltott eszméletvesztést amnéziának vagy emlékezetkiesésnek nevezzük. Ez a memóriavesztés lehet úgynevezett töredékes, vagy folyamatos. Az alapvető mentális diszfunkció az, hogy a rövid távú memória már nem töltődik fel a hosszabb távú memóriába. A tartós eszméletvesztés leggyakoribb oka a krónikus alkoholisták helytelen táplálkozása miatti tiaminhiány, amelyet Korsakoff-szindrómának neveznek.
Az agyterület, ahol a rövid távú memória kialakul, a hippokampusz. A rövid távú memória kialakulásának sebessége a hippokampuszt szervező théta-ritmus (7-13 Hertz) mennyiségétől függ. A théta ritmus az agy alsó részének középvonalában található területekről származik. A Korsakoff-szindrómánál a thétának ezek a forrásterületei megsemmisülnek, ami eléggé rendezetlenné teszi a hippokampuszt ahhoz, hogy a rövid és hosszú távú memória közötti kapcsolat megszakadjon.
Az átmeneti eszméletvesztés valószínűleg a hippokampusz théta-ritmusbemenetének átmeneti zavara miatt következik be. Minél korábban és gyakrabban fordul elő eszméletvesztés az alkoholfogyasztás során, annál nagyobb a kockázata az alkoholfüggőség kialakulásának.
