Az alvás tudománya az utóbbi húsz-huszonöt évben fejlődött a legtöbbet, és ez alatt az idő alatt jutottunk számos, ma is meghatározó információhoz.
Ezek közül az egyik legfontosabb az alvás ciklusaival kapcsolatos tudásunk, hiszen az esti lefekvés és a reggeli felébredés között nem egysíkú a pihenésünk. Egy éjszaka folyamán 5-6 alvásciklusa van az alvónak, melyek további fázisokra bonthatóak:
- Szendergés
- Felületes alvás
- Középmély alvás
- REM-fázis
A REM, másnéven rapid eye movement a gyors szemmozgás fázisa, ez az alvásciklusunk 15-20%-át teszi ki. Ekkor agyunk egyes részei, például a képalkotó terület majdnem olyan aktív, mintha ébren lennénk, pont emiatt van az, hogy álmaink legtöbbje ebben a fázisban történik.
Miért álmodunk?
Nem tisztázott egyelőre pontosan, hogy milyen élettani jelentősége van az alvás közbeni képsoroknak, de ezt a rejtélyt a tudósok folyamatosan kutatják. Úgy tartják, hogy az információfeldolgozáshoz mindenképp köze van, és ahhoz, hogy a memóriakonszolidáció folyamata végbemehessen. A napközben begyűjtött élményeket, tapasztalatokat és képeket agyunk ekkor rendszerezi és memorizálja, a fontosakat megőrzi, a kevésbé fontosakat pedig elfelejteti velünk. Mivel a memóriához is van köze, ezért kapcsolatban áll a tanulással: így ha kipihentek vagyunk, sokkal könnyebben tanuljuk meg a tényeket. Emellett az érzelmekkel is könnyebben birkózunk meg, mivel nemcsak adatokat és emlékeket tárol az agyunk, hanem egy-egy helyzetre adott reakciónkat is. Ezért fontos az álom a traumák feldolgozásában.
Mi befolyásolja álmaink témáját?
Biztosan sokszor megesett már velünk, hogy ha egy dolog nagyon foglalkoztatott minket a hétköznapjaink során, akkor álmunkban is visszatértünk hozzá. Ez lehet pozitív vagy negatív dolog is, mégis utóbbiakra sokkal inkább emlékszünk. Ezekből lehetnek akár visszatérő rémálmok is, melyek valamilyen traumával, stresszhatással kapcsolatosak. A rémálmok nemcsak ezektől függnek, kihatással van rájuk az aktuális fizikai állapotunk, hiszen sok betegség mintegy mellékhatásaiként léphetnek elő.
A legtöbb álmunkat azonban elfelejtjük, ennek pedig az az oka, hogy a noradrenalin, ami rögzítené őket, éjszakára lecsökken. De az álmoknak nem is az a funkciójuk, hogy fel tudjuk őket idézni, hiszen „ők” már alvás közben elvégezték rendszerező feladatukat.