A stressz kifejezés – bár a köznyelv nem így használja - alapvetően semleges fogalom.

A stressz, mint jelenség két csoportra bontható: eustresszre, ami pozitív, és distresszre, ami pedig negatív hatással bír. Az eustressz - ami a megfelelően kezelt stressz - segít az alkalmazkodásban, hiszen fejleszti az ellenállóképességet és a teljesítményt. A distressz, vagyis a nem megfelelően kezelt változat negatívan befolyásolhatja a mentális és fizikai jóllétünket, ez az tehát, amit el kell kerülnünk.

Miért fontos a stresszkezelés?

Napjaink rohanó társadalmában minden eddiginél fontosabb a stressz megfelelő kezelése. Egy 2000 fős brit kutatás eredménye kimutatta, hogy az Egyesült Királyság felnőtt lakosságának 85%-a rendszeresen él át stresszt, 39%-uk pedig napi szinten érzi így magát. A résztvevők 54%-a fejezte ki aggodalmát az egészségükre gyakorolt hatása miatt és 32%-uk szerint a mozgás a legjobb módszer a stressz leküzdésére.

Mik a stressz leggyakoribb kiváltó okai?

  1. Pénzügyi problémák
  2. Munkahelyi gondok
  3. Egészségi állapottak kapcsolatos aggodalmak
  4. Alvásproblémák
  5. Mindennapi otthoni teendők
stressz
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Van-e köze a genetikának a stresszre való hajlamhoz?

Míg mindannyian stresszelünk időről-időre, vannak emberek, akik ezt sokkal gyakrabban tapasztalják, mint az átlag. E helyzet kulcsa a genetikában keresendő. A génjeink fehérjét termelnek, amik meghatározzák a test működését. A génekben létezhetnek apró eltérések (SNP-k, Single Nucleotide Polymorphisms, magyarul egypontos nukleotid-polimorfizmusnak nevezzük ezt), melyek befolyásolják a szervezet pszichológiai válaszaiért felelős enzimeket és hormonokat. Egyes gének fokozottan reagálnak a stresszes történésekre, emiatt léteznek olyan emberek, akik érzékenyebbek, mint társaik. A genetikai profilunk megmutatja, mennyire vagyunk fogékonyak a stresszre, és milyen jó kezeljük a feszült helyzeteket. Ezzel az információval képesek lehetünk egy személyreszabott stresszkezelési tervet felállítani, hogy enyhíthessük annak mindennapi hatásait.

Mik felelősek a stresszválaszokért?

COMT (Katekol-O-metiltranszferáz) – egy enzim, mely többek között a dopamint, az epinefrint és a norepinefrint bontja le. Az első a jutalmazási reakciókban játszik szerepet, míg a másik kettő hormon pedig a stresszre adott válaszban. A COMT tehát befolyásolja, hogyan teljesítünk nyomás alatt, még pedig attól függően, hogy e gén mely verzióját birtokoljuk. „Harcos” (Warrior),  „Stratéga/Aggodalmaskodó” (Strategist/Worrier) vagy egyik sem. Az előbbi típus jobban reagál a stresszre, jobban dolgozik nyomás alatt, utóbbi ennek pont az ellenkezője.

BDNF (Brain-derived neurotrophic factor) – ez a fehérje fejleszti a neuronokat azáltal, hogy szerepet játszik a növekedésükben, és megelőzi a korai pusztulásukat. Az agy receptoraihoz is kötődik, javítja és erősíti a köztük lévő jelátadást. A stresszválasz tekintetében a BDNF az ellenállóképességben játszik szerepet. A stresszkezelés kulcsa, hogy tájékozódjunk arról, mennyire képes a szervezetünk ellenállni annak – magas vagy alacsony szinten. Ha tisztában vagyunk e tulajdonságainkkal, akkor arra is képesek leszünk, hogy ezáltal növelhessük a munkahelyi teljesítményünket, megóvjuk mentális és fizikai egészségünket.

Forrás: https://www.dnafit.com/advice/stress-management/are-you-genetically-prone-to-stress-and-anxiety.asp
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix