A 18. században a mértéktelen alkoholfogyasztást már betegségnek tekintették.
Az etil-alkohol (röviden etanol, a köznyelvben alkohol vagy szesz) - minimális mennyiségtől eltekintve – azonnali, reverzibilis mérgezési tüneteket, hosszú távon pedig irreverzibilis egészségkárosodást okozó méreg.
Az etil-alkohol a tápcsatornából változatlan formában kerül a véráramba, ahonnan a májba szállítódik. Az alkohol 90-95 százalékát a máj oxidálja, maradék része pedig elbomlás nélkül ürül ki a szervezetből a vizelettel vagy a tüdőn keresztül („alkoholszagú” lehelet). A lebomlás lassú folyamat, így a hirtelen szervezetbe kerülő, nagyobb mennyiségű alkohol egy része a vérben maradva eljut a különböző szervekbe (leginkább a központi idegrendszer működését befolyásolja). Hatása a vér alkoholszintjétől és a szervezet működésétől függ: az eufórikus állapottól akár az egyén halálát is okozhatja.
A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztásnak, vagyis az alkoholbetegségnek jelentős egészségi és társadalmi következményei vannak. A májban lévő alkoholbontó enzimek száma a fokozott igénybevétel miatt megemelkedik és a lebontás gyorsabbá válik. Ez növeli az alkohollal szembeni toleranciát, melynek következtében egyre nagyobb mennyiségű etanolra van szükség a „kívánt” hatás eléréséhez. A lebontás során keletkező szabad gyököket és egyéb mérgező termékeket a máj az aktív sejtekben raktározza, ami funkciójuk és számuk csökkenéséhez vezet. Ez enyhébb esetben különböző májelégtelenségi panaszokat, súlyosabb esetben a máj megnagyobbodását (zsírmáj), majd csökkenését (májzsugor) vagy – a májsejtek gyorsabbá váló szaporodása miatt - rosszindulatú daganatok kialakulását okozhatja. Az alkohol irritálja a szájüreg, a gége, a nyelőcső és a gyomor falát, valamint a hasnyálmirigyet, ami gyulladások, vérzéseket okozó felmaródások és akár rosszindulatú daganatok kialakulásához is vezethet. A központi idegrendszer is károsodik: a regenerálódásra nem képes sejtek számának jelentős csökkenése az emlékezőképesség elvesztéséhez vezet. Járulékos károsító tényezőként hiányos táplálkozás és vitaminhiány léphet fel, amely miatt az immunrendszer fokozatosan legyengül.
A várandós nők vérében található alkohol a magzat keringésébe is átkerül, melynek következtében súlyosan károsodik a magzat fejlődése (például fejlődési rendellenességek, szellemi visszamaradottság). A fiatalkorúak esetében az alkohol lassítja a testi és szellemi fejlődést.
Az alkoholfogyasztás jelentősen befolyásolja a családi és a társadalmi kapcsolatokat: az alkoholbetegnek az emberi kapcsolatainak (például válás, gyermekei érzelmi fejlődésének károsodása), illetve az anyagi és társadalmi helyzetének romlásával (például beilleszkedési zavar, a munkahely vagy akár a lakóhely elvesztése) is számolnia kell. Az alkoholfogyasztásnak jelentős szerepe van a közúti balesetekben is.
