A 21. században szembesülünk először azzal a történelem folyamán, hogy a legtöbb ember a hatvanas évein túl is él(het), mely a pozitívumok mellett egyéni és társadalmi kihívásokat is jelent.
1. tény: A világ népessége egyre gyorsabban idősödik
A 60 éves vagy annál idősebb emberek száma 2015 és 2050 között 900 millióról 2 milliárdra emelkedik (vagyis a teljes népességen belüli 12 százalékuk 22 százalékra növekszik). A népesség „elöregedése” egyre gyorsabban megy végbe, ezért a társadalomnak kihívást jelent az ehhez való alkalmazkodás.
2. tény: Kevés bizonyíték van arra, hogy az idősebb emberek egészsége jobb lenne, mint elődeiké
Az elmúlt 30 évben alig történt változás azoknak az időskorúaknak az arányában – jellemzően a magas jövedelmű országokban -, akik más ember segítségére szorulnak alapvető tevékenységeik (például étkezés, bevásárlás, közlekedés, háztartási munkák) elvégzésében.
3. tény: Idősebb korban gyakoribbak a nem fertőző betegségek
Függetlenül attól, hogy hol élnek, az idős emberek leggyakoribb betegségei a szívbetegségek, az agyvérzés és a krónikus tüdőbetegségek. A fogyatékosság okai közé pedig az érzékszervi károsodások (például látáscsökkenés), a hát- és nyakfájdalmak, a krónikus obstruktív tüdőbetegségek, a mentális rendellenességek, az elesések, a cukorbetegség, a demencia és az ízületi gyulladás tartozik.
4. tény: Ha az egészségről van szó, nincs „tipikus” idősebb ember
A biológiai öregedés nem feltétlenül társul az adott személy életkorához. Néhány ember későbbi, mások pedig sokkal fiatalabb korban tapasztalják a fizikai és szellemi képességek csökkenését.
5. tény: Idősebb korban az egészség nem „véletlenszerű”
Az idős emberek egészségi állapotának eltéréseit nemcsak a genetikai tényezők, hanem a fizikai és társadalmi környezetük, valamint az egészséggel kapcsolatos magatartásuk is befolyásolja.
6. tény: Az „ageizmus” ma már elterjedtebb lehet, mint a szexizmus vagy a rasszizmus
Az ageizmusnak, vagyis egy személy életkorán alapuló megkülönböztetésnek súlyos következményei vannak az idős emberekre és a társadalom egészére nézve. Az ageizmusnak számos formája lehet, beleértve az előítéleteket és a diszkriminációt, de akadályozhatja a szakpolitikai fejlesztéseket, valamint az idős emberek egészségügyi és szociális ellátásának minőségét.
7. tény: Jelentős népegészségügyi változtatásokra van szükség az idősödéssel kapcsolatban
Idősebb korban az egészség nem a betegség hiányát jelenti. Az egészséges idősödés egy olyan folyamat, amely lehetővé teszi az idősebb emberek számára az általuk fontosnak ítélt tevékenységek folytatását. Az idős emberek egészségügyi és szociális társadalmi költségeit befektetésnek kellene tekinteni, hiszen az idősek továbbra is hozzájárulhatnak a társadalom fejlődéséhez.
8. tény: Az egészségügyi ellátást az idősebb lakosság igényeihez mérten kell alakítani
A legtöbb ország egészségügyi rendszere nincs felkészülve az idősebb, gyakran több krónikus betegségben szenvedő emberek szükségleteinek kielégítésére. Az egészségügyi és szociális ellátó rendszereknek azonban képesnek kell lenniük az idősebb emberek integrált ellátásának biztosítására.
9. tény: A 21. században minden országnak szüksége van a tartós ellátás integrált rendszerére
A fejlett országokban ez a hosszú távú gondozás újragondolását jelenti a legkiszolgáltatottabbak számára kialakított alapvető biztonsági hálótól kezdve egy olyan átfogó rendszer felé, amely maximalizálja az idős emberek funkcionális képességeit, valamint fenntartja autonómiájukat és méltóságukat.
10. tény: Az egészséges idősödés nemzeti érdek és feladat
A nemzeti és szakmai ágazati tevékenységek közé tartozik például az épületek és a közlekedés hozzáférhetővé tétele, az életkori „sokféleség” preferáló munkahelyek támogatása vagy a szociális védelmi rendszerek fejlesztése.
