A hosszabb élet lehetőséget kínál nemcsak az idősebb emberek és családjaik, hanem az egész társadalom számára is, de ezek mértéke az egészségtől függ.
Biológiai szinten az idősödés a sokféle molekuláris és sejtkárosító folyamat az életkor előre haladtával történő „felhalmozódásának” eredménye. Ez a fizikai és szellemi képesség fokozatos csökkenéséhez, a betegségek és végső soron a halálozás növekvő kockázatához vezet. De ezek a változások nem szükségszerűek, hiszen például vannak olyan 70 évesek, akik rendkívül jó szellemi képességnek és egészségnek örvendenek, míg más 70 évesek számos krónikus betegségben szenvednek, és tartós segítséget igényelnek másoktól.
Az idősebb korosztályt általában számos olyan komplex betegség megjelenése is jellemez, amelyek csak az élet későbbi szakaszaiban fordulnak elő, és amelyek nem tartoznak különálló betegségkategóriákba. Ezeket együttesen úgynevezett geriátriai szindrómának nevezik. Ez gyakran több mögöttes tényező következményei, és magában foglalja az általános gyengeségérzést, a vizeletinkontinenciát, az eleséseket, a zavartságot és a nyomási fekélyeket. A geriátriai szindróma megjelenése jobban előre jelzi a halál bekövetkezését, mint más, specifikus betegségek jelenléte.
Az idősebb korban gyakori állapot és betegség a halláskárosodás, a szürkehályog, a hát- és nyakfájdalom, az ízületi gyulladás, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a cukorbetegség, a depresszió és a demencia. Továbbá, ahogy az emberek öregszenek, nagyobb valószínűséggel több állapot vagy betegség jelentkezik egyszerre.
A biológiai változásokon túl az idősödés más életváltásokkal is összefügg, például a nyugdíjazással, a megfelelőbb lakóhelyre való átköltözéssel, valamint a barátok és partnerek halálával. Így nemcsak az az idősebb korral járó veszteségeket enyhítése, hanem a gyógyulás és a pszichoszociális elősegítése is fontos társadalmi feladat.
