A klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy az emésztőrendszeri problémák befolyásolják az agy működését, különböző mentális betegségeket okozva.
A szakértők évtizedekig gúnyolódtak azon az elképzelésen, hogy a bélbaktériumok befolyásolják a mentális egészséget. Napjainkban azonban már egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bél mikrobái is hozzájárulnak a gondolkodás és a viselkedés alakításához.
Az orvosok már az ókorban is sejtették az agy és a belek közötti kapcsolatot. A 19. század végére az orvosok azzal érveltek, hogy a „melankólia”, a depresszió akkoriban általánosan elterjedt elnevezése, a bélmikrobák túlszaporodásának következménye.
A 2000-es években fedték fel, hogy a mikrobák számos funkciót látnak el a szervezetben. További tanulmányok azt mutatták, hogy egyesek hatással lehetnek a mentális egészségre is. Kiderült, hogy mindannyian inkább mikrobák vagyunk, mint emberek – csak az emberi bélben több mint 100 billió baktérium található, melyek egy komplex, egymásra épülő rendszerként léteznek.
Míg az emberi genom nagyjából 25 000 génből áll, a bélben lévő mikrobákban mintegy 3 millió különböző gén van. E baktériumgének közül sok segít molekulákat építeni, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer megemésztését, a káros mikrobák távol tartását, sőt még érzelmek érzését is. A bélben lévő baktériumok a szervezetben lévő szerotonin (boldogsághormon, amely szabályozza a hangulatot és elősegíti a jólétet) körülbelül 90 százalékát termelik.
Az elmúlt évtizedben több laboratórium is arról számolt be, hogy a bélbaktériumok olyan vegyületek termelnek, amelyek meglepő módon befolyásolják az elmét. Például a Clostridium nemzetség néhány baktériuma propionsavat termel, ami csökkentheti a szervezet hangulatjavító dopamin és szerotonin termelését. Az olyan mikrobák, mint a bifidobaktériumok, fokozzák a butirát termelését, ami egy olyan gyulladáscsökkentő anyag, amely távol tartja a bél toxinjait az agyból. Más fajok triptofán aminosavat termelnek, amely a hangulatjavító szerotonin előfutára.
Az orális probiotikus terápiával kapcsolatos vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a Bifidobacterium és a Lactobacillus törzsek összességében javították a depressziós tüneteket, míg más tanulmányok hasonló hatást mutatnak a szorongás esetében. A jótékony baktériumokban gazdag étrend (fermentált zöldségek, kombucha, kefir, B. breve és L. acidophilus törzseket tartalmazó joghurt) pedig az emberek több mint egyharmadában száműzheti a depressziót.
