A pandémia világszerte komoly hatással van az emberek egészségre, beleértve a fertőzési és halálozási arányok növekedését, valamint a kapcsolódó hosszú távú egészségi problémákat. De még az alacsony fertőzési kockázatú emberek testi és lelki egészségét is negatívan befolyásolja. Mindezeket tovább súlyosbítja az új vírusvariánsok megjelenése.
Az Egészségügyi Világszervezet, valamint a nemzetközi és nemzeti járványügyi hatóságok szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik a koronavírus új variánsainak megjelenését. A kutatók pedig azt vizsgálják, hogy a SARS-CoV-2 mutánsok megváltoztatják-e a terjedési módokat, a klinikai tüneteket, a lefolyás súlyosságát, valamint hatással vannak-e a diagnosztikai lehetőségekre, a terápiára és a vakcinákra.
A világjárvány kezdete óta számos országban (például Dánia, Egyesült Királyság, Dél-afrikai Köztársaság) időről-időre megjelenő új mutánsok aggodalmat váltanak ki. A 2020. január végén megjelent D614G mutáció humán légzősejtekkel és állatmodellekkel végzett vizsgálatának eredményei szerint az új törzs fokozott fertőzőképességet és gyorsabban terjed. A tavaly augusztusban azonosított dániai „Cluster 5” olyan mutációk kombinációja, amelyeket korábban még nem figyeltek meg. Az eddigiek alapján ez a változat csökkentheti az immunválasz hatékonyságát és az immunitás időtartamát a fertőzés vagy az oltás után, bár szerencsére csak néhány embernél mutatták ki. A Dél-Afrikában decemberben megjelent és gyorsan terjedő 501.V2 mutációval kapcsolatban eddig még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy súlyosabb lefolyást vagy rosszabb kimenetelt okozna.
Minden vírus, így a SARS-CoV-2 is, az idő múlásával változik. A mutációk lehetőségét növeli a fertőzés gyakorisága, vagyis minél több a fertőzött, annál nagyobb az új variánsok kialakulásának az esélye. Ezért mindennél fontosabb, hogy mindenki tartsa be az előírt prevenciós tevékenységeket.
