A parazita (élősködő) egy másik faj egyedeinek testében vagy testfelszínén él és annak testéből táplálkozik.

A gazda testében élők az endoparaziták, a test felszínén pedig az ektoparaziták élnek. A parazitás megbetegedések két formája fordulhat elő: a vérszívó ízeltlábúak (gyakorisága miatt ezek kerülnek ismertetésre) és az emésztőszervi paraziták által okozott fertőzések.

Az endo- és az ektoparazitózisok elsősorban a személyi higiéné be nem tartása révén közvetlen érintkezéssel vagy élettelen tárgyak (például ruházat, használati tárgyak, bútorok) közvetítésével terjednek emberről emberre.

A rühesség (scabiosis) a rühatka (emberben a Sarcoptes scabiei var. hominis) által okozott bőrbetegség. Az atkák bőr felszínén bőrbe rágott járatai, valamint a heves – főleg éjszaka, „ágymelegben” jelentkező viszketés jelzi. Gyakran nem ismerik fel, ezért a kezelés és fertőtlenítés elmaradása lehetővé teszi a rühatkák járványos terjedését a különböző közösségekben. A vakarózás következtében elszóródott peték és atkák a textíliákon (például fehérnemű, ágynemű, törülköző) keresztül is megfertőzhetik a gyermekeket és a dolgozókat, valamint a családtagjaikat. A megelőzés legegyszerűbb lehetősége a rühes személy környezetének (például a gyermekközösség tagjai, családtagok) vizsgálata és szükség esetén kezelése.

parazita_fertozes
Forrás: pixabay.com

A vérszívó ektoparaziták közé tartozik az ágyi poloska (Cimex lectularius), lapostetű (Ladilla), hajtetű (Pediculus humanus capitis), ruhatetű (Pediculus humanus humanus), valamint a különböző gazdákról (például ember, kutya, macska) származó bolha. Ezen ektoparaziták járványos terjedése az időben elkezdett kezeléssel és a megfelelő járványügyi intézkedésekkel (például fertőtlenítés, személyi és környezethigiéné ellenőrzése) megelőzhető.

Borítókép forrása: pixabay.com