Az idős korú populációban a demencia világszerte az egyik vezető ok a kiszolgáltatottság és az elesettség szempontjából.
A demencia jelentős fizikai, szociális és a gazdasági károkat okoz. Világszerte több, mint 50 millió ember érintett ebben a betegségben és a számuk rohamosan emelkedik, 2050-re várhatóan megduplázódik. Az Egészségügyi Világszervezet a demenciát már vezető népegészségügyi problémának ismeri el.
Jelenleg nincs rá hatékony gyógymód, prevencióként a módosítható rizikófaktorokat tudjuk befolyásolni, mint például a táplálkozás, életmód, de ez nem elégséges.
A mediterrán diétát több, mint 50 éve ismerjük. Fő jellemzői a nagyarányú hal-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a teljeskiőrlésű gabonák, olajos magvak és olívaolaj használata, valamint a vörösbor, a tejtermékek és a vörös húsok mértékletes fogyasztása. Az elmúlt évtizedekben a mediterrán diétát több szív- és érrendszeri betegség, valamint bizonyos daganattípusok kapcsán is tanulmányozták. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy számos kedvező egészségre gyakorolt hatása van. Egyre inkább felmerült a kérdés, hogy ez a pozitív hatás érinti-e a kognitív funkciókat is, illetve csökkentheti-e az életkorfüggő kognitív hanyatlással járó betegségek (különböző típusú demenciák, Alzheimer-kór, stb) kialakulásának kockázatát.
Az „EPIC-Spain Dementia Cohort” vizsgálatban mintegy 16000 középkorú és idős résztvevőt követtek 20 éven keresztül, az étrendjüket (például mennyire felel meg a mediterrán diéta követelményeinek) és az évek során kialakuló betegségeket vizsgálva. Az eredmények szerint a mediterrán étrend szerinti táplálkozás mintegy 20%-kal csökkentette a demencia kialakulásának esélyét. Nők esetében az összefüggés jelentősebb volt a nem-Alzheimer típusú demenciáknál, valamint az Alzheimer-kórnál a férfiaknál és az alacsonyabb iskolázottságú résztvevőknél.
