A szülők életmódi mintája hosszútávon határozza meg nemcsak a gyerek fejlődését, de a felnőttkori táplálkozási szokásait is.
A gyerekkorban kialakuló rossz táplálkozási mintákat általában tovább visszük a felnőtt életünkbe is, és ezek miatt kialakulhat az elhízás, valamint olyan, a túlsúlyhoz kapcsolódó betegségek is megjelenhetnek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség és a magasvérnyomás betegség.
Számos kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a szülők példája alapjaiban határozza meg a gyerekek táplálkozási szokásait, tekintet nélkül a nemre, korra, szociális státuszra, sőt az eredmények alapján országfüggetlen is a jelenség. Ugyanakkor a jó szülői példa egyben védőfaktor is lehet a későbbi felnőttkori – életmódfüggő – megbetegedésekkel szemben.
Az elhízás rizikófaktorai között egyaránt találunk genetikai és környezeti tényezőket. A vonatkozó táplálkozási jellemzők között találjuk a mennyiséget, az étrend összetételét, a nassolási szokásokat, stb. Ezek a szokások gyerekkorban rögzülnek, és ezeket visszük tovább a felnőtt életünkbe, amikor már kifejezetten nehéz ezeket a rögzült mintákat felülírni. A szülők pedig a legfontosabb szereplők ezeknek a kialakulásában, hiszen ők alakítják az otthoni (táplálkozással, egészséges életmóddal is összefüggő) környezetet.
A „táplálkozási szokás” fogalma igen tág: ide soroljuk többek között a rendszerességet, hány alkalommal eszik egy nap, az élelmiszerválasztási szokásokat, a nassolást, de az is idetartozik, hogy milyen hosszan eszik valaki és milyen alaposan rágja meg a falatot. A kiegyensúlyozott étrend jellemzői közé sorolták a szerzők a magas friss zöldség- és gyümölcsbevitelt, a teljesértékű gabonák, hüvelyesek fogyasztását, valamint a finomított gabonák és a telített zsírsavak alacsony mértékű fogyasztását. A gyümölcs-, zöldségfogyasztáshoz képest a tej és tejtermékek, a feldolgozott húskészítmények szerepe sokkal megosztóbb a különböző országok egészségügyi ajánlásai alapján.
Egy szakirodalmi áttekintés 83 különböző, a gyerekek táplálkozását elemző kutatást vizsgált át. Ezek mindegyike alapján egyértelmű, hogy a szülők táplálkozási szokásai rendkívül fontosak a gyerekeik egészsége szempontjából, mert nagy szerepük van a későbbi étkezési szokások kialakulásában.
Ne étellel jutalmazzunk
Egy hongkongi vizsgálatban 100 gyerek táplálkozási szokásait elemezték. A vizsgálat során azok a kicsik, akiket bátorítottak (és nem tiltottak) a változatos élelmiszerfogyasztásra, jellemzően egészségesebb ételek választottak, magasabb volt a gyümölcs- és zöldségfogyasztásuk, valamint rendszeresebben is étkeztek. Ahol az ételt a jutalmazás eszközeként használták, az adott élelmiszereket a gyerekek később gyakrabban választották maguktól is. Amennyiben egészségtelen ételeket használunk a gyerekek megjutalmazására, azzal elősegítjük, hogy a későbbiekben az egészségtelen, hízlaló élelmiszereket részesítsék előnyben.
Fontosak a közös családi étkezések
Egy meta-analízis szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a közös családi étkezések gyakorisága (legalább 3 alkalommal hetente) és a normál testtömeg, valamint az egészségesebb élelmiszerválasztás között összefüggés van. Az otthoni főzésnek és a közös étkezéseknek kulcsszerepe van az egészséges táplálkozási szokások kialakításában, és védő hatása van a gyerekkori elhízással szemben. De a közös étkezéseket ne kössük össze a közös tévénézéssel! Azok a gyerekek, ahol a család bekapcsolva hagyja a televíziót étkezés alatt, sokkal rosszabb minőségű étrendet követnek (több cukros üdítő, kevesebb zöldség és teljesértékű gabona), mint azokban a családokban, ahol kikapcsolják evés közben. Ugyanerre az eredményre jutott egy ausztrál kutatás is, ahol az evés közbeni tévénézés és az energiadús ételek és italok gyakoribb fogyasztása között találtak kapcsolatot.
Reggeli
A rendszeres reggelizés kapcsolatot mutat a mikrotápanyagok magasabb bevitelével, a magasabb zöldség-és gyümölcsfogyasztással, valamint a kevesebb cukros üdítő fogyasztással. A Health Sponsorship Council (HSC) kutatása szerint világszerte több, mint 100.000 1-5 éves gyerek hagyja ki legalább hetente egyszer a reggelit, amikor a szüleik szintén nem reggeliznek. Emellett több, mint 36.000 gyerek egyáltalán nem reggelizik otthon. Úgy tűnik, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei nem reggeliznek, szintén gyakrabban felejtik el a „nap legfontosabb étkezését”, több energiában gazdag, de tápanyagban szegény ételt fogyasztanak, és így nagyobb esélyük van a túlsúlyra is.
A cikk szerzőinek véleménye szerint egyértelmű, hogy a szülőknek sokrétű hatása van a gyerekeik táplálkozási szokásainak a kialakulására, ezért érdemes lenne nekik nagyobb szerepet szánni a különböző gyerekkori elhízás elleni programokban.
