Egy új tanulmányban az étrend és a COVID-19 közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták.

Egy új tanulmányban az étrend és a COVID-19 közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták a fertőzés okozta halálozást és a tünetek súlyosságát, valamint az adott országokra jellemző étrendi jellegzetességeket alapul véve.

Kiindulópont: a tápláltsági állapot

Az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség egyaránt rontja a betegség kimenetelét, mert ezekhez a kórképekhez gyakran társul inzulinrezisztencia és felborult vérlipid-szint, amelyek általában fokozott oxidatív stresszhez és gyulladásokhoz vezetnek. Számos élelmiszernek (zöldségek, gyümölcsök, vörösbor) van gyulladáscsökkentő hatása, magas antioxidáns tartalma miatt.

Laborvizsgálatok alapján a rezveratrolnak (vörösborban, szőlőben, bogyós gyümölcsökben található polifenol) a közel-keleti légúti koronavírus (MERS-CoV) okozta fertőzésekkel szemben védő hatása van és javítja a sejtek túlélést a fertőzés után.

A halakban található többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA), mint például az omega 3, kedvezően hathatnak az immunválaszra és csökkenthetik a gyulladásos folyamatokat.

A légutak hámszövete az első védelmi vonal a légúti megbetegedéseknél. Itt a dokozahexaénsav (DHA) kiegészítés egyértelműen kedvező hatást mutatott: csökkentette a gyulladást  okozó citokinek mennyiségét.

COVID, koronavírus, étrend
Forrás: pexels.com

Angiotenzin konvertáló enzim 2 (ACE2)

Az ACE2 egy olyan receptor a sejtek felszínén, ami lehetővé teszi, hogy a koronavírus behatoljon a sejtekbe és megfertőzze azokat.

Az ACE2 vérben keringő szintje összefüggést mutat bizonyos élelmiszerek fogyasztásával. ACE2 gátló faktorok találhatók az állati eredetű fehérjékben (tejtermékek, hús, tojás, hal) és a fermentált élelmiszerekben (például savanyúkáposzta). Törökországban, Bulgáriában és Romániában egyaránt jellemző a fermentált tejtermékek és a káposzta gyakori fogyasztása, így ez a három ország az alacsonyabb mortalitásúak közé tartozik. Több vizsgálat szerint a probiotikumoknak védő hatása lehet a légzőszervi fertőzésekkel szemben, de a COVID-19 esetében még vizsgálják a hatását.

A feldolgozott, rostszegény, gyenge minőségű élelmiszerekhez bizonyos magas halálozási statisztikájú országokban és régiókban könnyű a hozzáférés. Ez csak egy lehetséges összefüggés a számos egyéb ok között, de ezzel kapcsolatban további vizsgálatokra van szükség.

Forrás: Bousquet J, Anto JM, Iaccarino G, et al.: Is diet partly responsible for differences in COVID-19 death rates between and within countries? Clin Transl Allergy. 2020;10:16.
Borítókép forrása: pexels.com