A szakértők a legújabb nemzetközi útmutatók alapján fogalmaztak meg táplálkozási ajánlást a keringési betegségek megelőzése érdekében.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) a legújabb nemzetközi útmutatók alapján fogalmazta meg a keringési betegségek megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlását, ami idén jelent meg a „Metabolizmus” szaklapban. A cikkből a legérdekesebb táplálkozással kapcsolatos megállapításokból szemléztünk.
Zsírok, koleszterin
A zsírszegény étrendi ajánlások már régóta közismertek. Azonban az újabb vizsgálatok és javaslatok alapján az étrend zsírsavösszetétele fontosabb, mint a zsírtartalom összmennyisége. A telített zsírsav bevitelét kell korlátozni, vagyis legfeljebb 10 energiaszázalék lehet. Az ennél nagyobb mennyiséget többszörösen telítetlen zsírsavakkal helyettesítsük.
Kiemelten fontos az omega-3, azon belül is az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav) étrendi bevitele. Szintén nagyon lényeges a transzzsírsav fogyasztás limitálása: minél kevesebb van belőlük az étrendben, annál jobb. Az étrend zsírsavösszetétele (telített- és transzzsírsav tartalom) jobban befolyásolja a koleszterinszintet, mint amennyire a koleszterinbevitellel tudjuk. A legutóbbi kutatások szerint az étrend koleszterintartalmának változását nem követi a vér koleszterinszintjének változása. Konkrét példa: napi fél tojás (mint az egyik leggazdagabb koleszterin forrás) kevesebb mint 0,1 mmol/l változást okoz a koleszterinszintben, tehát klinikai változás nincs a koszorúér-betegségek kockázatára nézve. Ezért nem szükséges korlátozni a koleszterinbevitelt.
Továbbra is kedvező az olíva- és repceolaj használata, a teljes kiőrlésű gabonák, a napi öt adag zöldség és gyümölcs, továbbá a legalább két adag hal és négy-öt adag olajos mag, szárazhüvelyes rendszeres fogyasztása.
A rostok szerepe
"7 g/nap rostbeviteltöbblet 9%-kal csökkenti a szív és érendszeri betegségek rizikóját. 10 g/nap rostbevitel-többlet 16%-kal csökkenti a stroke és 6%-kal a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát". A napi 30-45 g/nap élelmirost-bevitel ajánlott, elsősorban teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával.
Gyümölcsök, zöldségek
Naponta legalább 400 g zöldség-és gyümölcsfogyasztás javasolt, ami megegyezik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvével.
Lakossági szinten "4%-kal csökkenthető a szív- és érrendszer eredetű halálozás naponta egy-egy plusz adag zöldséggel (80 g), gyümölccsel (77 g), azonban ez csak 5 adag/nap zöldség/gyümölcs fogyasztása esetén bizonyított". Az olajos magvak szintén sarkalatos pontjai a kardioprotektív étrendnek: 30 g/nap (kb. egy zárt marék) olajos mag fogyasztása kb. 30%-kal csökkenti a kardiovaszkuláris rizikót. Hozzájárulnak a kedvezőbb zsírsavarányhoz is, ugyanakkor a sóbevitel mérséklése miatt általában a natúr változatot szokták javasolni. Az olajos magvakat és a hüvelyeseket is érdemes külön választani a zöldség-gyümölcs kategóriától: előbbiek a megfelelő zsiradék minőséghez járulnak hozzá, míg utóbbiak az élelmirost-bevitelhez.
Bár jelentős választék áll rendelkezésre az étrend kiegészítők vonatkozásában, „nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a vitaminok, így a vitamin-étrendkiegészítés is kardiovaszkuláris rizikócsökkentő hatású lenne”. Ezért legalábbis szív- és érrendszeri prevenció tekintetében az étrend-kiegészítést kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szakértők szükségtelennek tartják.
Forrás: Metabolizmus, 2021, XIX. évfolyam, Magyar kardiovaszkuláris konszenzus konferencia, 52–56.
Borítókép forrása: pexels.com
