A paleolit táplálkozás hívei szerint a kőkorszaki étrendhez való visszatérés az egészség kulcsa, vagyis csak az olyan ételek fogyasztása, melyet a pattintottkő-korszakban élő emberek ettek.
A diéta általában húst, halat, növényeket és gyümölcsöket, magokat és csonthéjasokat tartalmaz, vagyis olyan élelmiszereket, melyeket az egykori ember képes volt halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel megszerezni. Ebből kiindulva olyan ételek nem szerepelnek a palettán, amelyek a kőkorszak után jelentek meg, például a hüvelyesek, a gabonafélék és a tejtermékek.
Célja
A paleo diéta szerinti étkezés célja, hogy visszatérjünk ahhoz a természetközelibb táplálkozáshoz, amit őseink is gyakoroltak, mivel a diéta híveinek meggyőződése, hogy így megközelíthetjük az "igazi" emberi ételfogyasztási szokásokat. E mögött az a vélekedés áll, hogy az emberi test genetikailag nem passzol ahhoz a modern táplálkozáshoz, ami a mezőgazdasági gyakorlatoknak köszönhetően fejlődött ki. Úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság okozta táplálkozásbeli változás, például a tejtermékek megjelenése túl hirtelen volt az emberi szervezet számára, emiatt nem is tudott hozzá időben alkalmazkodni, és ez nagy szerepet játszik a ma tapasztalható elhízás és kardiovaszkuláris betegségek elterjedtségében.
Ezen kívül persze a diéta célja a súlyvesztés, illetve az egészséges testsúly fenntartása, melyhez különböző, a fenti elven alapuló étrendeket követnek a paleo diéta kedvelői.
Mit ehetünk és mit nem?
A kőkorszaki ember étkezését alapul véve tehát az étrend részét képezik:
- gyümölcsök, zöldségek
- magok és csonthéjasok
- sovány húsok, főleg fűvel tápláltaktól vagy vadon élőktől származóak
- halak, elsősorban az omega-3 zsírsavban gazdagok, mint a lazac, a makréla, a tonhal
- gyümölcs- és magolajok - például olívaolaj, dióolaj
A diéta nem tartalmaz
- gabonaféléket, tehát búzát, zabot, rozst
- hüvelyeseket, úgy mint a bab, lencse, borsó
- tejtermékeket
- finomított cukrot
- sót
- burgonyát
- általánosságban véve feldolgozott élelmiszereket sem.
Hasznossága
A fogyásban, valamint a vérnyomás és a trigliceridszint alacsonyan tartásában, az étvágy szabályzásában segítségünkre lehet a paleo diéta. Azonban az indok, ami mögötte rejlik, igencsak megkérdőjelezhető, csakúgy, mint számos élelmiszerfajta elhagyásának következménye.
A tejtermékek fontos fehérje- és kalciumforrások, így ezek hiánya negatív következményekkel jár, hiába a sok zöldség, gyümölcs és sovány hús fogyasztása. Emellett a tejtermékeket sokkal könnyebb és olcsóbb beszerezni, mint a fent említett magokat és egy fűvel táplált állat húsát, hiszen utóbbi ma már egyre kevesebb helyen fordul elő. Így sokunknak egész egyszerűen drága egy ilyen diétát követni.
A hipotézis, miszerint a mezőgazdaság által átalakított táplálkozás nem teljesen megfelelő az emberi szervezetnek, nem igazán állja meg a helyét. Régészeti kutatásokból tudjuk, hogy elődeink már 30000 évvel ezelőtt is fogyasztottak gabonát, jóval a mezőgazdálkodás megjelenése előtt. Valamint nem lehet az egész Föld népességére kiterjeszteni ezt az elméletet, hiszen a táplálkozás mindig is változó volt tájegységenként.
Összefoglalva, a paleolit táplálkozásnak rövid távon vannak előnyös hatásai, de a hosszútávú követéséről és az esetleges negatív egészségi hatásairól még nincsenek klinikai kutatások.