De mikor is van szükségünk több szelénre, miből tudjuk pótolni, és mennyi lenne a megfelelő napi bevitelünk?

A szelént mostanában sokat emlegették a pandémiával kapcsolatban is. Ez azért van, mert fontos az anyagcsere folyamatainkhoz és az erős, ellenálló immunrendszerhez. A szelén fontos ásványi anyag, amely befolyásolja a pajzsmirigy hormontermelését, a sejtek DNS-szintézisét, a sejtreprodukciót és a fertőzések elleni védekezést is. A szelén emellett kell az idegrendszernek és a szív-érrendszernek is, táplálkozásunk azonban nem mindig kielégítően tartalmazza ezt a nyomelemet.

szelen_hiany
Forrás: unsplash.com

A szelénhiány okozhat meddőséget férfiaknál és nőknél egyaránt, érezhetünk tőle izomgyengeséget, fáradtságot, mentális és koncentrációs zavarokat, hullhat a hajunk vagy az immunrendszerünk gyengül le a következtében. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve az alapbetegséggel küzdők, a pajzsmirigy problémával vagy az emésztési betegségekkel küzdők, valamint az autoimmun betegek. Nekik a szelén megfelelő pótlás létfontosságú, de ide soroljuk a daganatos betegeket is, a várandósakat, vagy akinek strúmára való hajlama van.

A Nemzeti Egészségügyi Intézetek javaslata alapján a szelén napi szükséges mennyisége a 14 évesnél idősebb emberek esetén 55 mikrogramm (mcg), terhes vagy szoptató anyukáknál, sportolóknál, alapbetegséggel küzdőknél 70-100 mikrogramm. Bármi, ami meghaladja a napi 900 mcg-ot, az már viszont mérgező lehet.

A szelént pótolhatjuk például étrend-kiegészítő formájában, bevihetjük komplex multikészítményként, de a megfelelő táplálkozás is segít, hogy ne alakuljon ki szelénhiány. Együnk hüvelyeseket, halakat, dióféléket, olajos magvakat, rizst és teljes kiőrlésű gabonákat!

Forrás: https://www.healthline.com/health/selenium-deficiency
Borítókép forrása: unsplash.com