Annak ellenére, hogy a felnőttek esetében bizonyított az érzelmi étkezés és a súlygyarapodás összefüggése, a serdülők vonatkozásában erről kevesebbet tudunk.
Azok az emberek, akik zömében érzelmi étkezést folytatnak, inkább a negatív érzelmekre, mintsem az éhségérzetre reagálnak. A pszichoszomatikus elmélet szerint az érzelmi evés a negatív érzések miatti átmeneti figyelemelterelésként szolgálhat, tehát csak ideiglenes „megoldás” és nem segít szembenézni a negatív érzések forrásával. Egyesek mégis „alkalmazzák” az általában magas kalóriatartalmú ételeket „preferáló” érzelmi evést a kellemetlen érzések ellentételezésére. Ez a nem megfelelő megküzdési stratégia azonban a felnőttek esetében bizonyítottan növeli az elhízás kockázatát.
A serdülőkor fontos időszak az érzelmi táplálkozás és a testsúly állapota közötti összefüggések vizsgálatához, mivel egyrészt ezt az érzelmi étkezés kialakulásának kritikus periódusaként határozták meg, másrészt a serdülőkorban kialakuló étkezési szokások gyakran felnőttkorban is fennmaradnak és hatással vannak az egészségi állapot alakulására. Ezen túlmenően - tekintettel arra, hogy a serdülőkorban tapasztalható érzelmi evést a súlyosabb rendezetlen étkezés lehetséges előfutáraként azonosították - kritikus fontosságú megérteni az érzelmi evéssel kapcsolatos egyéb lehetséges káros hatásokat, amelyek tovább hangsúlyozhatják a megelőzés és a korai beavatkozás fontosságát.
Egy nemrégiben közzétett áttekintő vizsgálat eredménye azonban nem támasztja alá az érzelmi evés és a serdülők megnövekedett testsúlya közötti összefüggést, de felhívja a figyelmet arra, hogy több klinikai tanulmányra van szükség ezen a területen, hosszabb utánkövetési időszakokkal és több olyan célzott vizsgálattal, amelyek kifejezetten a fogyás és az érzelmi evés közötti összefüggést célozzák meg.
