Ébren vagyunk, de nem tudunk megmozdulni, és ez hihetetlen félelemmel tölt el minket – ez az alvásparalízis.
Az alvást és az ébrenlétet általában két jól elhatárolható szakaszként értelmezzük, azonban az alvási bénulásnak nevezett jelenség e két szakasz határán mozog, és általában közvetlenül felébredéskor vagy elalvás előtt tapasztalható. Az emberek körülbelül 8%-a élt már át élete során legalább egyszer ilyen alvási paralízist, és bármelyik korosztályt érintheti, de az első tünetek jobbára gyermek-, illetve fiatal felnőttkorban jelentkeznek.
A paraszomniák, vagyis az alvás közben tapasztalható abnormális viselkedések közé soroljuk ezt a betegséget, és mivel a REM-fázishoz köthető, ezért REM paraszomniának is nevezik. Az alvás REM (rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgásos) fázisában élénken álmodunk, ugyanakkor atónia (az izmok kontrolljának elvesztése) is fennáll, utóbbi azért, hogy ne kezdjük el „eljátszani” az álmainkat. Normál körülmények között az atónia azonnal végetér, amint felébredünk, így sosem vagyunk tudatában annak, hogy nem voltunk képesek mozogni. Ebből következően a kutatók megállapították, hogy alvási paralíziskor az ébrenlét és a REM-alvás összekeveredik, összemosódnak a határok – megmarad az izmok mozgatására való képtelenség, de az álomképek is, miközben tudatunknál vagyunk. Ez pedig hallucinációkat okozhat, és persze félelmet kelt a paralízisben szenvedőnél, aki ébren van, csak a szemét tudja kinyitni, de nem tud sem beszélni, sem pedig megmozdulni, miközben mindenféle olyan dolgot lát, ami nincs is ott.
A több percig tartó tünetek során úgy érzékelhetjük, mintha valaki ott lenne a szobában, vagy nyomna lefelé minket.
Az alvási paralízis okai
- kapcsolódhat neurológiai rendellenességhez, például narkolepsziához, bipoláris zavarhoz
- alvászavarhoz, inszomniához
- PTSD-hez
- pánikbetegséghez
- de jelentkezhet önállóan is, ekkor az idegrendszer egyensúlyhiánya okozza
Hogyan előzhető meg?
Az alvásbetegségek kivizsgálásán túl fontos, hogy próbáljunk meg legalább 6-8 órát aludni minden nap, az ébredés és a lefekvés időpontja legyen mindig állandó, és iktassuk be a gyakori mozgást is a napjainkba – de a lefekvés előtt legalább 4 órával. Ne együnk nehezet, fogyasszunk alkoholt vagy dohányozzunk közvetlenül a lefekvés előtt, és kerüljük a háton alvást. Az alvási bénulás általában gyógyszerekkel vagy az alvászavarok gyógyításával együtt kezelhető sikerrel.
