A COVID-19 pandémia eredetének megállapításához szükséges hivatalos vizsgálatok rendkívül összetettek és több éves kutatást igényelnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a kínai Wuhanba szervezett első misszió végén továbbra is kritikus kérdések maradtak a SARS-CoV-2 eredetével kapcsolatban, bár a jelenlegi bizonyítékok az állati eredetű természetes eredet felé mutatnak.
Az úgynevezett zoonózisos megbetegedések azok a fertőzések, amelyek a fajok között az állatoktól az emberekig, valamint az emberektől az állatokig terjedhetnek. Az embereket érintő fertőző betegségek többsége (60,3%) állati eredetű, és ezek többsége (71,8%) vadon élő állatokból származik. Míg az emberiséget érintő nagyobb járványok híreket generálnak, világszerte számtalan olyan zoonózisos fertőzés vagy járvány fordul elő, amelyeket az orvosok és a tudósok többnyire észre sem vesznek.
Az állatok és az emberek közötti szorosabb, intenzívebb kapcsolat fokozza a zoonózisok terjedésének valószínűségét. Az erdőirtás és az éghajlatváltozás például az élőhelyek természetes veszteségét eredményezi, és a táplálékot vagy az új otthont kereső állatokat az emberi településekre kényszeríti.
Az illegális és rosszul szabályozott vadon élő állatok és növények kereskedelme szintén hasonló zoonózis-kockázatokat jelenthet, mivel számos fajból származó, általában természetes életvilágukban nem látott állatokat hoz össze. Rossz egészségügyi körülmények között a kórokozók példátlan terjedése a fajokon belül és a fajok között egyaránt előfordulhat.
Ezenkívül a vadon élő állatok és növények kereskedelme súlyos káros hatásokat eredményezett a biológiai sokféleségre, a fajok megőrzésére és számos ország nemzeti erőforrásainak kimerülésére. Noha számos helyi vagy vidéki közösségben fontos fehérjeforrás, jövedelem és megélhetés, ezt egyensúlyba kell hozni a zoonotikus betegségek átterjedésének valóságával.
A megfelelő felügyeleti és ellenőrzési rendszerekbe és hálózatokba, valamint a vadon élő állatok egészségének kezelésébe történő befektetés költségei nem elhanyagolhatók, de ennek elmulasztásának költségei és kockázatai sokkal nagyobbak.
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) iránymutatásokat és szabványokat dolgoz ki a vadon élő állatok kereskedelmére, amelyek támogatják az állatok jólétét és a biológiai sokféleség megőrzését. Az OIE azon dolgozik, hogy új szabályozási modelleket dolgozzon ki a vadon élő állatok zoonózisából eredő kockázatok kezelésére oly módon, hogy jobban tiszteletben tartsa és figyelembe vegye a vadakkal rendszeresen interakcióba lépő közösségek helyi szokásait. E célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy az egyes országok növeljék beruházásaikat a nemzeti állat-egészségügyi hivatalok munkájába, amelyek szakértői felelősek az állatok egészségének és jólétének biztosításáért, és gyakran a zoonózisos betegségek kezelésének élvonalában vannak.
