Hat európai ország tizenegy partnere közösen indította el a Health Labs4Value projektet, amelynek célja a betegközpontú digitális megoldások fejlesztése az egészségügyi ágazatban.

A szívszövetben kialakuló hegminták értékelésére épített algoritmus pontosabban képes előre jelezni a potenciálisan életveszélyes ritmuszavarokat, mint az orvosok.

Egy új tanulmány eredményei szerint a túl sok tévénézés a koponya szürkeállományának csökkenéséhez vezethet.

A COVID-19 agyi szövődményeiről szóló tanulmány megállapította, hogy a kórházba került 100 betegből egynél központi idegrendszeri szövődmény alakul ki.

Az antihisztaminok enyhülést jelenthetnek a hosszú COVID-19 fájdalmas, legyengítő tüneteitől szenvedő emberek milliói számára.

A kutatók szerint a két hét nagy különbséget jelent a HIV-fertőzés és a látens tuberkulózis kezelésében.

A COVID-19-változatok megjelenése arra késztette a tudósokat, hogy megvizsgálják, vajon a meglévő oltások továbbra is hatékonyak-e a SARS-Cov-2 új törzsei ellen.

Az emberi szervezet immunrendszere idővel gyengül, így az idősebb felnőttek fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, ami a tudósok számára rejtélyes probléma.

A szaponin/TLR agonistának nevezett „kombinált” adjuváns fokozhatja a vakcinák védő erejét, vagyis lehetővé teszi minden védőoltás hatékonyságának javítását.

Két tanulmány kimutatta, milyen értékes a vakcinák módosítása a teljes immunrendszer bevonása érdekében a HIV-fertőzés megelőzésében.

Egy mesterséges intelligencia program segíthet az orvosoknak felmérni, hogy mely kezelések a legjobbak a vastag- és végbélrákban szenvedő betegek számára.

A kutatók azokat a mechanizmusokat vizsgálják, amelyek révén a SARS-CoV-2 károsítja a veséket, súlyos veseproblémákat és akár krónikus vesebetegségeket okozva.

Az „intelligens” kontaktlencsék segíthetnek a klinikusoknak abban, hogy hatékonyabban kezeljék a glaukómában szenvedő betegeket.

Egy tömegspektrométerhez csatlakoztatott készülék alig egy perc alatt elemzi a leheletmintákat, így ez gyors és olcsó módja lehet a fertőzés észlelésének.

Az idegtudomány egyik legvitatottabb témája az, hogy az emberek képesek-e új idegsejteket létrehozni, miután az agyuk fejlődése kamaszkorban megáll.