Az Utah-i Egyetem tudósai szerint a következő évtizedben a COVID-19 súlyossága csökkenhet az immunrendszerünk fejlődése miatt.
A lehetséges jövőbeli „helyzeteket” olyan matematikai modellek „jósolják” meg, amelyek beépítik a jelenlegi COVID-19 világjárvány tanulságait arra vonatkozólag, hogyan változik az emberi szervezet immunitása az idő múlásával.
Noha a SARS-CoV-2 a koronavírusok legismertebb tagja, más szezonális koronavírusok is keringenek az emberi populációban, bár sokkal „jóindulatúbbak”. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az egyszerű megfázást okozó „hasonló” vírusok egyike okozhatta a 19. század végén az "orosz influenza" járványt. A párhuzamok arra késztették az Utah-i Egyetem tudósait, hogy megvizsgálják, vajon a SARS-CoV-2 súlyossága hasonlóan csökkenhet-e az idők során. A feltételezésük kipróbálására olyan matematikai modelleket alkottak meg, amelyek bizonyítékokat tartalmaznak a szervezet új koronavírusra adott immunválaszáról a jelenlegi járvány adatai alapján, vagyis:
- valószínűleg a vírus dózisa befolyásolja a terjedést és a betegség súlyosságát
- a kis dózisú vírusnak kitett személyeknél nagyobb az esély a COVID-19 enyhe lefolyására és a kisebb mennyiségű vírusadag terjesztésére
- ezzel szemben a nagy dózisú vírusnak kitett felnőtteknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki súlyosabb tünetek és több vírust bocsátanak ki
- a maszkviselés és a fizikai távolságtartás csökkenti a vírus terjedését
- a gyermekeknél nem valószínű, hogy súlyos lefolyású fertőzés alakul ki
- a COVID-19-en átesett vagy beoltott felnőttek védettek a súlyos progressziójú és halálos kimenetelű fertőzéssel szemben.
E forgatókönyvek több változatának futtatása megmutatta, hogy minél több felnőtt válik részben immunissá - akár fertőzés, akár védőoltás révén -, a súlyos infekciók a következő évtizedben megszűnnek, viszont a lakosság egyre nagyobb hányada válik hajlamossá az enyhe betegségre, vagyis a COVID-19 az influenzához hasonlóan évente „visszatérő” szezonális légúti járványokat okozhat.
Ezek a kizárólag a legfontosabb feltételezésekre támaszkodó matematikai modellek azonban nem számolnak minden lehetséges hatással (például, ha az új vírusvariánsok legyőzik a részleges immunitást, a COVID-19 járvány rosszabbra fordulhat), így további vizsgálatokra van szükség.
