Mindannyiunk életében előfordulnak olyan éjszakák, amikor a plafont bámuljuk és percenként ellenőrizzük az órát. De mikor válik az alkalmi álmatlanság valódi alvászavarrá?
A krónikus inszomnia nemcsak életminőségi problémákat okoz, hanem jelentős egészségi kockázatokat is hordoz. Ha megértjük, mi áll az alvászavarok hátterében, azt is könnyebb kideríteni, mi segíthet visszaszerezni a pihentető éjszakákat.
Mi az inszomnia, és mikor beszélhetünk róla?
Az inszomniát – helytelenül – gyakran nevezik „álmatlanságnak", holott pontosabb megnevezése az „alvásképtelenség" vagy „alváselégtelenség" lenne. A probléma ugyanis nem az alvás teljes hiánya, hanem annak elégtelen minősége vagy mennyisége. A diagnózis felállításához pedig nem elég egy-két rosszabbul sikerült éjszaka.
Szakmai szempontból akkor beszélhetünk insomniáról, ha az alábbiak közül egy vagy több tünetet tapasztalunk.:
- az elalvás több mint 30 percig tart,
- egy éjszaka során legalább kétszer felébredünk,
- ha a szokásosnál fél órával korábban kelünk fel reggel.
Ha ezek a problémák hetente legalább három alkalommal jelentkeznek, kihatnak a napközbeni tevékenységünkre (fáradtság, koncentrációs nehézségek, hangulatingadozások), esetleg testi panaszokat is okoznak (tenziós fejfájás, gyomor-bélrendszeri panaszok stb.), akkor már elmondható, hogy alvászavartól szenvedünk.
Átmeneti és tartós alvászavar
Fontos azonban különbséget tenni az átmeneti és a krónikus inszomnia között. Míg az átmeneti alvászavar – például egy stresszes időszak vagy jetlag következtében – teljesen normális reakció, addig a krónikus inszomnia már orvosi figyelmet igénylő állapot. A szakmai vélemények némileg eltérhetnek, de általánosságban az egy hónapja fennálló alvási problémákat már krónikus alvászavarnak tekinthetjük. Az átmeneti alvászavar általában magától megszűnik a kiváltó tényező elmúltával és/vagy a helyes életmódbeli változtatásokkal, ezzel szemben a krónikus inszomnia hosszú távon fennmarad, és jelentősen befolyásolja a mindennapi teljesítőképességet.
Mi okozhat alvászavart?
Az alváselégtelenség hátterében számos tényező állhat.
- Pszichés tényezők. A szorongás, depresszió és a krónikus stressz gyakran társul alvászavarokkal, mivel az elme túlpörgése megnehezíti az elalvást és a mélyalvás elérését.
- Egészségi problémák. Bizonyos krónikus fájdalommal járó állapotok, légzési nehézségek, hormonális változások (például terhesség, menopauza), refluxbetegség mind hozzájárulhatnak az alvászavarok kialakulásához.
- Életmódbeli és alváshigiénés szokások. A rendszertelen alvásritmus, túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása, késő esti testmozgás vagy étkezés, valamint a képernyők előtt töltött idő mind befolyásolhatják az alvás minőségét. A túl zajos, világos vagy kényelmetlen alvási környezet szintén megnehezítheti a pihentető alvást.
Így lehetnek újra pihentetők az éjszakák!
Ha az alvászavarok mögött rossz életmódbeli vagy alváshigiénés szokások állnak, egyszerű, hétköznapi változtatásokkal mi magunk is sokat javíthatunk alvásunk minőségén. Egy rendszeres alvási rutin kialakítása, a hűvös, sötét, csendes hálószobai környezet megteremtése, az esti digitális detox, a relaxációs gyakorlatok és az egészséges, tudatos étkezés, valamint a testmozgás mind segíthet visszanyerni a pihentető éjszakákat.
Sedacur forte: segítség átmeneti alvászavarokban
Ha pedig átmenetileg egyéb segítségre is szükségünk lenne, forduljunk nyugodtan a gyógynövényekhez. Ilyen növényi gyógyszer a Sedacur forte, amely a macskagyökér, a komló és a citromfű kivonatát tartalmazza. A Sedacur forte napközben alkalmazva nyugtató, feszültségoldó hatású, este pedig segíti az elalvást, és nyugodt, pihentető alvást biztosít. Nincs negatív hatással a koncentrációra, nappal nem tompítja a figyelmet, nem növeli a reakcióidőt, és az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja. A Sedacur forte vény nélkül kapható a patikákban.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
