A koronavírus miatt a fizikai aktivitásunk drasztikusan lecsökkent. A stressz és a bezártság miatt frusztrációnak köszönhetően a táplálkozási szokásaink is megváltoztak, és nem feltétlenül kedvezően….
Nem csak a vírus a probléma
Főleg a karantén időszak elején, amikor váratlanul, egyik pillanatról a másikra állt a feje tetejére az addig ismert világunk, nem voltunk felkészülve arra, hogy még a testsúlyunkkal is külön foglalkozzunk. Arra fókuszáltunk, hogy lehetőleg ép ésszel legyünk túl az adott napon, mi lesz a munkahelyünkkel, a gyerekek oktatásával, bevásárlással, ügyeltünk a maszkviselésre, kézmosásra, stb. Gyakran vigasztaltuk magunkat finomságokkal, cserében kevesebbet mozogtunk, és gyakran nassoltunk.
Világszerte hasonló trendek
A tudósok több országban már 2020 tavaszán elkezdték vizsgálni a karantén és a megváltozott életmódbeli tényezők (pl. élelmiszerválasztás, mozgás, dohányzás, alvás) egészségre gyakorolt hatását. Amerikától Litvániáig nagyon hasonló eredményekről olvashatunk.
Az Obesity research & clinical practice-ben megjelent májusi tanulmány szerint a megkérdezett amerikaiak közel negyede 2,5-4,5 plusz kg-ot hízott már a tavaszi karantén alatt is. Ennek okai között kiemelten szerepel a stresszevés, a(z esti) nassolás, a változó minőségű és óraszámú alvás, valamint a csökkent fizikai aktivitás.
Hasonló a jelenség a lengyeleknél is, ahol a megkérdezettek több, mint fele evett és nassolt többet. Több mint 30%-uk hízott, és ez még súlyosabb volt azoknál, akik eleve túlsúlyosak vagy elhízottak voltak már a korlátozások előtt is. A súlygyarapodás egyértelműen összefügg a kedvezőtlen élelmiszerválasztással. A karantén alatt kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottunk, inkább a zsírdúsabb húsokat, tejtermékeket és a feldolgozott, finomított élelmiszereket vásároltuk szívesebben. Az alkoholfogyasztás szintén jelentősen, 15%-kal emelkedett. Az eleve rendszeres alkoholfogyasztók között ez az arány jelentősen nagyobb volt.
Litvániában is hasonló az arány, itt a fokozott nassolás és gyakoribb étkezések mellett pozitív eredmény lehetne, hogy 62%-kal nőtt az otthoni főzések aránya, de ha főleg süteményeket, édességeket készítenek (ezek aránya nőtt szignifikánsan), az nem csökkenti a testtömeget.
A legkisebbek külön is veszélyeztetettek
A gyerekek esetében még látványosabb a karantén hatása a testtömegükre (is). Egy török felmérés szerint a szigorú lezárások miatt a (bölcsődés, óvodás korú) gyermekek kb. 3 hónapig otthon maradtak a szülőkkel, nagyszülőkkel. Az anyukák, nagymamák jobban fókuszáltak a gyerekek étrendjére, kényeztették őket. Jellemzően több szénhidrátot és gyakrabban adtak enni a gyerekeknek, mint a karantén előtt, azaz több süteményt, édességet kaptak, mint egyébként. Ráadásul az óvodák és a közösségi terek is bezártak, nem nagyon volt hol levezetni az energiáikat. Ez a helyzet minden érintett országban, így itthon is komoly kihívás elé állította a szülőket. A „nagymama-hatás” mellett a drasztikusan lecsökkent mozgás is szerepet játszott abban, hogy a vizsgált (14-30 hónapos) kisgyerekek testtömege csupán 3 hónap alatt is a fejlődési ritmusukhoz képest gyorsabban gyarapodott, akár 2 kg-ot is, ami ebben a korcsoportban nagyon soknak számít.
A gyerekek étkezésére és életmódjára kiemelten oda kell figyelni a karantén alatt, mert ez a korai időszak alapvetően határozhatja meg a későbbi életmódjukat, egészségi állapotukat. Ebben a korban alakulnak ki a későbbi életmódbeli szokások alapjai, hogy milyen ételeket, élelmiszereket szeret fogyasztani, mekkora a mozgásigénye, stb. Az egészségtelen beidegződéseket felnőtt fejjel már nagyon nehéz felülírni, megváltoztatni.
Akár előnyt is kovászolhatunk belőle
Emlékszünk még az itthoni kovászolás és kenyérsütés trendre, amikor karantén elején átmenetileg liszthiánnyal is találkoztunk a boltokban, mert tömegesen kezdtünk el otthon sütni, főzni. Ennek akár jó eredménye is lehet, hiszen ugyanannyi idő és energia egészséges, vitamindús ételeket főzni (vagy rendelni), mint a zsírdús, cukros fajtákat, így az esetleges korábbi rossz szokásokat is felül lehetne írni (idő, az van rá).
A kutatók világszerte felhívják a figyelmet, hogy egy esetleges későbbi hasonló helyzetre felkészülve legyenek kéznél étrendi, életmódbeli ajánlások, mert a karantén alatti egészségtelen életmódnak a pandémiától függetlenül is káros egészségi következményei lehetnek. Ezekre fel lehet és fel is kell készülni.
Kép forrása: pixabay.com
