Függeni nagyon sok mindentől lehet, és ezt a betegségcsoportot ugyanígy sok tényező kiválthatja.
Ha meghalljuk a függőség szót, legtöbbször az alkohol, a tudatmódosítószerek, a szerencsejáték jut eszünkbe, pedig nagyon sok más is szerepel ebben a listában.
Az egészséges testkép azt jelenti, hogy valósnak látjuk azt, ahogyan kinézünk – nem egyenlő az elégedettséggel, mert látjuk azt is, ha valamit nem kedvelünk magunkon, de azt is, ami szép és előnyös. Nincs azzal semmi probléma, ha valaki úgy dönt, hogy egy kevésbé szeretett testrészén változtatni kíván, és ehhez plasztikai sebész segítségét kéri. A gond ott kezdődik, ha valaki szinte mindenhol talál kivetnivalót a külsején, és emiatt egyre többször fordul a műtétekhez. Míg az egészséges önképpel rendelkező embernél a szépészeti vagyi esztétikai beavatkozás helyreállíthatja a valamiért megcsorbult önbizalmat (például ínymosoly, ferde orr, túl kicsinek/nagynak gondolt mellek vagy hasonló esetén), ha valakinek testképzavara van, a műtét csak tovább fogja mélyíteni a problémát.
Mikor beszélhetünk plasztika függőségről?
Roboz Gabriella pszichológus szerint „nem a számok alapján lehet meghatározni, inkább a jelenség, az árulkodó jellegzetességek felől.”
- Ideig-óráig vagy egyáltalán nem tud örülni a műtét eredményének, az elért változásnak
- Hamar újabb és újabb plasztikai beavatkozásokat fog igényelni
- Már nem eszköz a beavatkozás, hanem maga a cél
Bárkit érinthet nemtől és kortól függetlenül ez a betegség, de inkább a fiatalabb korosztályra jellemző. Főleg azért, mert a közösségi média rendkívül károsan befolyásolja a felhasználók testképét, gondoljunk csak a módosított fotókra, filterekre és arra a hamis képre, hogy mindig tökéletes formájukat mutatják az emberek.
Fontos, hogy különbséget tegyük a plasztikafüggőség és a testdiszmorfiás zavar között, mely ritkább, de súlyosabb testképzavar. A testdiszmorfiás emberek olyan szépséghibától szenvednek, melyet mások alig vagy egyáltalán nem vesznek észre, nekik viszont ez rendkívüli módon megkeresíti az életüket. Olyannyira, hogy a mindennapjaikat is befolyásolja és akár a társas kapcsolataikat is tönkreteheti.
Hogyan kezelhető?
Ahogy említettük, emögött általában valamilyen más lelki probléma áll, tudat alatt mást szeretne orvosolni az egyén a folyamatos műtétekkel. Sok esetben depresszió, szorongás, táplálkozási zavarok vagy más mentális betegség is társulhat a plasztikafüggőséghez, melyet pszichoterapeuta vagy pszichiáter segítségével, általában kognitív viselkedésterápiával lehet orvosolni. A legelső lépés és egyben a legnehezebb az, hogy a beteg felismerje, függő. Ha ez megvan, innentől kezdve már elindult a gyógyulás útján.
