A táplálkozási szokások kialakításában a család mellett a gyermek tágabb környezetének is szerepe van.
A táplálkozási szokásaink már gyermekkorban kialakulnak, melyeket felnőttként már nagyon nehéz felülírni, tartósan megváltoztatni. A táplálkozásunk alapvetően befolyásolja az egészségünket, a nem megfelelő életmód számos krónikus betegség kialakulásában játszik vezető szerepet, mint például az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Ezért fontos, hogy gyermekeket lehetőleg a megfelelő mennyiségű és minőségű, tápanyagösszetételű étrendhez szoktassuk hozzá. A szűkebb családi környezet mellett a tágabb környezetük (bölcsőde, óvoda, iskola) is meghatározó. Nem is gondolunk bele, de az a gyermek, aki a közétkeztetési menza keretein belül étkezik, az általános iskola 8 éve alatt összesen akár 4320 adag ételt is elfogyaszthat.
Bár a közétkeztetés megítélése gyakran visszás, számos pozitív előnnyel rendelkezik: a gyermekek megszokják a rendszerességet az étkezésben, megismerhetnek olyan (szezonális, idényjellegű) élelmiszereket, ételeket, amiket otthon esetleg nem használnak vagy máshogy készítenek.
A közétkeztetést a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet szabályozza, ahol meghatározott az adandó élelmiszerek mennyisége, gyakorisága, a tápanyagtartalmak, beleértve a hozzáadott cukor- és sótartalmat is. Az elmúlt években több hatásvizsgálat is készült a közétkeztetés területén. Az eddigi tapasztalatoknak, visszajelzéseknek köszönhetően a felelős hatóságok és szakmai szervezetek finomhangolják a vonatkozó rendeletet.
