Vannak, akiknél nincs húsvéti asztal reszelt torma nélkül, másoknál pedig az Erős Pistával alkotnak nélkülözhetetlen duót a vasárnapi ebédek során. Azonban nem csak az íze jó, hanem élettani hatása is.

A tormát eredetileg gyógynövényként kezdték el termeszteni, a manapság fogyasztásra használt gyökérrészt csak később fedezték fel. A keresztesvirágzatúak családjába tartozik, közeli "rokona" például a brokkoli és a mustár. Árnyékos helyen, nyirkos talajon van a legjobb helye, mert ha a földje szárazabb, a tormagyökér vékonnyá és elágazóvá válik. Kártevőivel saját maga küzd meg, így nem igazán igényel növényvédelmet. Bár a világ minden táján ismerik, sokszor Magyarországgal azonosítják - nem is véletlenül.

A Hajdúsági torma 

A Kárpát-medencei tormatermesztésről már a 17. századtól kezdve találhatunk feljegyzéseket. 2004 óta Európai Uniós oltalmi minősítést élvez és a hungarikumok sorát erősíti a Hajdúsági torma, mely Hajdú-Bihar megye egy adott területén terem. Csakis a Debrecen, Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, és Nyíradony településeken, úgynevezett bakhátas termelési technológiával termesztett növényekkel kapcsolatban használható a Hajdúsági torma eredetmegjelölés. Igazán megdöbbentő tény, hogy az európai torma össztermelés mintegy 80%-át ezek a települések teszik ki.

torma
A Hajdúsági torma
Forrás: YouTube

Miért egészséges?

Alacsony kalóriatartalma van, 100 grammja mindössze 48 kalóriát tartalmaz. Rostban, kalciumban, C-vitaminban, magnéziumban és mangánban gazdag, ezenkívül olyan jótékony enzimek is megtalálhatóak benne, amelyek segítik az immunrendszert és a fehérvérsejtek termelődését. Egyes kutatások szerint pedig antibakteriális, sőt, egyenesen rákmegelőző hatása van. 

Amikor felszeleteljük vagy lereszeljük a tormát, többek között egy allil-izotiocianát nevű vegyület szabadul fel, mely egy másik, szinigrinnek hívott vegyületből alakul át. Ez és a növényben található aromás olajok felelősek a torma csípős illatáért és ízéért, de megtalálható a mustárban és a vaszabiban is.

Rendszeres fogyasztása a fentieken kívül segíthet a székrekedés megelőzésében, aromájának köszönhetően a légúti betegségek és a letapadt váladék kezelésében, a benne lévő mikrotápanyagok pedig jó hatással vannak a szívre és az érrendszerre.

reszelt torma
Forrás: pixabay.com

Felhasználása

Legtöbbször főtt vagy sült húsokhoz szoktuk fogyasztani, magában vagy ecettel, esetleg majonézzel keverve. Savanyúság, illetve szósz, mártás vagy tormakrém formájában is megtaláljuk a piacokon vagy a boltok polcain. 

A népi gyógyászat azonban nem csak belsőleg, hanem külsőleg is használja, reumás és izomfájdalmak esetén pakolásként alkalmazza.

Vesebetegeknek, gyermekeknek és kismamáknak nem ajánlott a túlzott fogyasztása, de mások akár napi rendszerességgel elfogyaszthatnak egy-egy kanállal belőle - persze ha nem bánják, hogy csípi a torkukat és a szemüket.

Borítókép forrása: freepik.com